Mini Erdély Park

A sepsiszentiványi Henter család vélhetően a 18. század elején építette barokk-reneszánsz stílusban a ma is álló udvarházat, valószínűleg egy, a Hadnagy családhoz kapcsolódó épület helyére. A 18. században itt élt és tevékenykedett a tragikus sorsú id. Henter Ádám a feleségével, Sármasági Krisztinával. Fiuk, a már bárói címet szerző ifj. Henter Ádám (1714–1781) itt született, és a madéfalvi veszedelmet követően lett Csíkszék főkirálybírója. Feleségével, petki Nagy Borbálával a település patrónusaként maradt meg a köztudatban, hiszen a templom átépítésében is jelentős segítséget nyújtott. A család következő tagja, báró Henter Antal (1748–1824) császári-királyi kamarás, udvarhelyszéki főkirálybíró, akinek a felesége gróf Haller Anna volt. Hat gyermekük közül Henter József (1791–1867) volt a család utolsó fiúági örököse. Halálával kihalt a Henter család 1754-ben bárói címet szerzett ága. A jótékonyságáról, színház- és múzeumpártoló tevékenységéről ismert Henter Józsefet, bár Kelementelkén élt, a csíkszentimrei családi kriptában helyezték örök nyugalomra. Végrendeletében jelentős összeget hagyott a csíkszentimrei toronyépítésre. Egyetlen örököse az örökbe fogadott lánya volt – zágoni báró Szentkereszti Irén. 1878-ban pókakeresztúri Székely Endre (1835–1903), a csíkszentmártoni járás főszolgabírója vásárolta meg a terjedelmes birtokot, és feleségével, Babolcs Adéllal együtt a kúriába költözött. Ekkor jegyezte fel Veress Sándor plébános a domus historiába, hogy „ezen vásár a községnek valóságos előnyére esett”. 1922-ben Székely Endre örököseitől megvásárolta a birtok egy részét, „a rajta levő kúriális házzal és a gazdasági épületekkel” a helyi egyházközség – írta a domus históriába Kovács Balázs plébános. Később az egyházközség kénytelen volt átadni az egyházi iskola épületét az államnak, így 1948-ig ide költözött a felekezeti iskola. Ebben az épületben volt a falu kultúrháza és egyben mozija is 1934-től az új művelődési hajlék felépítéséig, 1973-ig. A kúriában rendezte be Salló István tanár, művelődésszervező a Csíki-medence első, 1957-ben létrehozott falusi múzeumát. Az 1970-es években még voltak itt osztálytermek, később évtizedekig üresen állt, és csaknem az enyészeté lett, annak ellenére, hogy az 1989-es rendszerváltás után, a Csíki Székely Múzeum közreműködésével többször volt próbálkozás a felújítási tervek elkészíttetésére és az időközben fedél nélkül maradt épület állagmegóvására. 2011-ben Csíkszentimre Község Polgármesteri Hivatala vásárolta meg az épületet 233.335 lejért. Felújítása az Európai Unió támogatásával a Regionális Operatív Program keretében zajlott 2020 és 2023 között. A restaurálási terveken Guttmann Szabolcs nagyszebeni főépítész vezetésével és a csíkszeredai Vallum Kft., személy szerint Korodi Szabolcs koordinálásával több tervezői iroda dolgozott. NYITVATARTÁS A henter-kúria előzetes bejelentkezéssel látogatható. Időpontfoglalás az érkezés előtt legkevesebb három munkanappal kérhető. Foglalásért hívja a +40 788 125 166-os telefonszámot hétfőtől péntekig 9–15 óra között. Belépő: 10 RON/fő A kúria kertje ingyenesen látogatható. A fákon kihelyezett QR kódok leolvasásával megismerheti a fák múltját.

A Bogárpark a Mini Erdély Park mellett található, ahol 2 méter magas óriás rovarok, illetve csapatunk által 3D-s nyomtatóval készített kisebb modellek is ki vannak állítva. A park egyedi Romániában és második ilyen jellegű Európában, egy hasonló tematikájú park Lengyelországban látogatható. A parkban 18 óriás méretű, robotizált példányt lehet látni, amelyek Romániában honosak. Pillangó, szarvasbogár, katicabogár, sáska, százlábú, skorpió és még számos más rovar is található, így a látogatók megbarátkozhatnak az őket körülvevő bogárvilággal. Információ: A park a Székelyudvarhelyhez tartozó Szejkefürdőn található.   Jegyek:  • Felnőtt jegy: 25 RON • Gyermekjegy (3 éves kor alatt ingyenes): 15 RON • Nyugdíjas jegy: 15 RON • Csoportos felnőtt jegy (minimum 10 fő): 22 RON • Csoportos gyermekjegy (minimum 10 fő): 13 RON • Csoportos nyugdíjas jegy (minimum 10 fő): 13 RON FIGYELEM! !!! A fogyatékkal élők ingyenesen léphetnek be a parkba, ha ezt igazoló dokumentummal rendelkeznek !!! 

A Korondi Madárkertben közel 40 madárfaj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Lehetőség van madársimogatásra és néhány madár etetésére. Madárfajok: 13 fajta fácán; lila, kék, tarka és fehér páva; különböző fogolyfajok; szürke és vöröslábú, kacagó és más gerlék; copfosfürj; apácalúd; nílusi lúd; fütyülő ludak; vadludak; mandarin, bahama, amazonasi és számos más récefaj; 14 papagáj faj; dísztyúkok; hattyúk. Belépő: becsületkassza

Nagygalambfalvától 3 kilométerre, a Vágás-patak völgye felett emelkedő Várfele domboldalon az ókorban és az Árpád-korban is vár állt. A 13-14. században Galambfalva birtokosainak, illetve a falu népének mentsvárként, menedékhelyként szolgálhatott. A Vágás-patak partján a helybeliek közösségi összefogással 2023-ban megépítették az egykori erődítmény elképzelt mását. A Várféle névre keresztelt épület, amely a Bánatos királylány kútja mellett található, kilátóként is szolgál. Az építmény stílusosan foglalja magába a régi székelyföldi templomvárak, várkastélyok, középkori erődítmények formai jegyeit. A közelében kis halastavat alakítottak ki. A Várféle bármikor ingyenesen látogatható.  A legenda szerint a Várfele domboldalon található várat, amelynek nyomait ma már csupán maradványok és leletek őrzik, Csaba királyfi építette, majd egyik lányára hagyta. Csaba árván maradt unokájának könnyeiből fakadt az a forrás, amelyet ma Bánatos királylány kútjának neveznek. Egy másik legenda arról is mesél, hogy a vár közelében volt egy tó, amelynek fenekén mesés kincseket őriz egy hatalmas fehér kígyó. Fotók: Mihálydeák Antal

A régi iskolát a XVII. század közepe táján alapították Csíksomlyón, a ferences szerzetesek patronátusa alatt. A Csíkszeredába való áthelyezés gondolata már a múlt század végén felmerült. Konkrét tárgyalások 1900-ban kezdodnek, ezeken Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök is részt vesz. Az építéssel kapcsolatos kiadásokra vonatkozó tárgyalások csak az 1907. május 25-i megyei közgyulésen jutottak végleges határozati formába . Az elso terv szerint a gimnázium, szeminárium és internátus pavilonszeruen külön épületben lett volna, de késobb célszerubbnek látták, hogy ezek egy épületben foglaljanak helyet. 1909. március 29-én megtörténik az elso kapavágás és rá két hónapra, május 29-én ünnepélyes körülmények között sor kerül az alapko letételére, amelyet a fobejárattól balra 2 méterre az elso beszögellésnél helyeztek el, az építéssel kapcsolatos okmánnyal, a fogimnázium négy értesítojével és különbözo pénzérmékkel. Az avatóünnepségre, átadásra és felszentelésre 1911. június 5-én került sor gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök celebrálásában. A fogimnáziumhoz szimmetrikusan épült két szárny közül a jobb szárnyban kapott helyet a szeminárium, a bal szárnyban az internátus. Az új iskola bentlakása 12 hálószobával, 8 tanulószobával, zeneteremmel, klubhelyiséggel, ruhatárral, 6 mosdóval, zuhannyal, kádfürdovel, ebédloteremmel, betegszobával és a bentlakásra felügyelo tanárok lakásaival rendelkezett. 1914 – 16 között az épület egy részét lefoglalták a hadsereg részére kórháznak. Az 1916-17 –es tanévben az oktatás is szünetelt. A háború nagy károkat okozott a nemrég felépült iskolának. A rajzterem és szertár bútorzata tönkrement, a zeneterembol az eszközök elvesztek, a filológiai múzeum szobrai megsemmisültek, a kémia laboratórium üresen maradt, a könyvtár állománya felére apadt, akárcsak a fizikai szertár, a tornaterem felszerelése, valamint az érem- és régiség gyüjtemény is. Az elso világháború befejezése után az épületbe költözik az elemi iskola is, 1923-31, illetve 1941-42 között pedig a tanítóképzo. 1931-ben, a tanítóképzo elköltözése után, amely a bal szárnyat, vagyis az internátus helyét foglalta el, az internátust és a szemináriumot összevonják és egységes bentlakást alakítanak ki a két szárnyban, mely azonban az iskolától továbbra is függetlenül, külön igazgatóság irányításával muködött. Az 1943-44 – es tanévet csak novemberben lehetett megnyitni és április 1-re be is kellett fejezni. A hadsereg irodahelyiségeknek és kórháznak foglalja le az iskolát, a bentlakó tanulók számára a tornatermet és a rajztermet rendezik be hálónak. Mind az iskolát, mind a bentlakást az 1948-as tanügyi reformig nagyrészt alapítványi támogatásokból tartották fenn.

A Petőfi Sándor utca és a Tudor Vladimirescu utca sarkán épült zárt sorú, egyemeletes villaszerű sarokház eredeti rendeltetése lakóház volt, a földszinten elkülönített ügyvédi irodával. Később a Kommunista Ifjúsági Szervezet Háza, majd cukrászda, diszkóbár. 1995 után funkció nélküli, a jogutódoknak visszaszolgáltatott épület. Jelenleg Magyarország Főkonzulátusa működik az épületben. A sarokra tervezett villaszerű lakóház stílusa Csíkszeredában egyedi. Tömegében fegyelmezett, de nem unalmas, díszítésében tartózkodó, de igényes, mondhatnánk, hogy „építtetőjére szabott”, akár a csíki székely parasztházak. Egyetlen díszítőeleme a torony és a lépcsőház eresze alatt végigfutó fríz.

A Kincses Porta arra hivatott, hogy visszarepítse a látogatóit az időbe, kikapcsolódást nyújtson és megismertesse a vendégekkel a vidéki élet apró kincseit. A Bögözben (Székelyudvarhelytől 9,6 km) található közel 150 éves ház szolgált már papilakként, jómódú gazda család otthonaként, szülészetként, napköziként. Működött itt tejcsarnok és vajgyár is. A ház máig megőrizte hagyományos küllemét és eredeti berendezésének egy részét, így a látogatók a kapun belépve egy 19. századi, falusi környezetben megmaradt polgári porta kincseit fedezhetik fel. A mesterségek bemutatása is helyet kapott, vajkészítés, kenyérsütés, szövés, hímzés, szalmafeldolgozás, gyógynövények felhasználása mind-mind megtekinthető és kipróbálható. Az udvaron levő sóház és apiterápiás ház pedig a zavartalan kikapcsolódást és a gyógyulást szolgálja. A Kincses Porta a következőket foglalja magába: • polgári ház, eredeti berendezéssel • sütőház • gazdasági épületek • tejcsarnok és vajgyár korabeli eszközökkel • kézműves termékek kiállítása  • sóház • apiterápiás ház Előzetes egyeztetés alapján a látogatók különböző programokon vehetnek részt. • Vajkészítés: • A hagyományos elkészítési folyamat bemutatása és kóstolás. • Minimális létszám 10 fő, maximális létszám 50 fő • Ár: 35 RON/ fő • Mézkóstolás: 35 RON/fő, minimum 10 fő • Fűszersókészítés: 35 RON/fő, minimum 10 fő 

A Csíki Chips gyárlátogatása során a látogatók betekintést nyerhetnek a kézműves chipskészítés világába, miközben megismerhetik a gyár történetét, fejlődését és a modern gyártási folyamatokat. A program során közelebbről is megismerhetik, hogyan készülnek a különleges ízvilágú Csíki Chips termékek. A látogatás része a technológiai bemutató és a chipskóstoló, ahol a vendégek többféle terméket is megízlelhetnek. Gyermekek számára külön programcsomag érhető el, amely gyárlátogatást és étkezést is tartalmaz. A program végén lehetőség nyílik a Csíki Sörhöz és Csíki Chipshez kapcsolódó ajándéktárgyak és termékek megvásárlására is. Ajánlat 1: • 125 g CSÍKI chips • Ár: 55 RON/fő Ajánlat 2: • 110 RON/fő Ajánlat 3: • 120 RON/fő Gyerekeknek: • Gyárlátogatás és technológia bemutatás • Csirkefalatok hasábburgonyával és szósszal • Ár: 50 RON/fő Csíki csipszgyár belépő: 30 RON/fő A látogatás előzetes bejelentkezéshez kötött: +40755 030 895, latogatokozpont@csikisor.hu A LÁTOGATÁS ELŐZETES BEJELENTKEZÉSHEZ KÖTÖTT. a Foglalás telefonos vagy e-mailes visszaigazolás után válik véglegessé.   Azt szeretnénk, hogy a látogatásuk ne múló emlék maradjon, ezért lehetőségük van az ajándékboltunkban megvásárolni a Csíki Sörrel és Csíki Csipsszel kapcsolatos emléktárgyakat.  Neked ajánljuk: • Látogatás és kóstoló az Igazi Csíki Sör Manufaktúránál

A Parajd központjában, a rendőrség és az ANL tömbházak közelében található házikó 8×5 méteres alapterületű. A főajtón egyből a manzárdba lépünk be, ahol a gyerekszoba van, innen lépcső vezet a földszintre. Az emelet-földszinten van egy nappalival egybenyitott konyha és egy fürdőszoba. BELÉPŐJEGY ÁRAK • 3 év alatt ingyenes • 10 RON - gyerekeknek 12 éves korig • 20 RON - felnőtteknek