Természeti látványosság

A Szépvízi-víztározó a Szépvíz-patakon, az Olt egyik mellékfolyóján épült. A gát töltését földdel és kaviccsal oldották meg, így ez egy földgát, agyagmaggal. Magassága 38 méter, a gát teljes hossza pedig 506 méter. Teljes térfogata 10,6 millió köbméter, amiből 7,6 millió a normális tározási szinthez szükséges - ez Csíkszereda vízellátásának 50 százalékát biztosítja. A víztározó környéke ismert horgászhely. A mesterséges vízgyűjtőben számos halfaj megtalálható, így a sügér, kárász, fejes domolykó, ponty, tavi pisztráng, dévérkeszeg, süllő és harcsa is. A Szépvízi-víztározó környékén számos panzió és hétvégi ház épült, így fejlett turisztikai zónává nőtte ki magát. A víztározóhoz érkező turisták egy gyönyörű és csendes vidéken kapcsolódhatnak ki, kihasználva a turistaösvények hálózatában rejlő lehetőségeket.

A zeteváraljai víztározó a Nagyküküllő felső folyásának egyetlen mesterséges tava. A gát és a tó építésének kezdete 1976-ban kezdődött és csak 1992-ben fejeződött be. Építésének célja az árvízvédelem és a folyó szintjének szabályozása volt, ugyanis árvíz esetén ez védi a völgyben található falvakat, míg szárazság esetén biztosítja a szükséges vízhozamot. Kezdetben a patak halállománya a folyó halaiból állt, ebből jelenleg a fejes domolykó képezi a legjelentősebb állományt, ezt pedig arányaiban a pisztrángpopuláció követi. Ezt követően a tó halfajainak számát kisebb testű halak betelepítésével igyekeztek növelni, ilyenek a fürge cselle, sujtásos küsz, szélhajtó küsz, fenékjáró küllő, petényi márna, majd megjelent a kárász, ponty, süllő, csuka, paduc, dévérkeszeg, sőt a sügér is. Horgászni a partról és csónakról is lehet. Leginkább azonban a pergető és legyező horgászok veszik igénybe a csónakos horgászat nyújtotta lehetőségeket. Fejlécfotó: Mihálydeák Antal 

Székelyvarság erdejében, a Nagykút-patakon található a Csorgókő-vízesés. A hét forrásból gyarapodó patak vize 7 méter magasból hull alá, ennek gyümölcse egy gyönyörű kétlépcsős vízesés. Innen aztán a Nagykút-patak vize a Nagy-Küküllő felé veszi útját, amelynek egyébként baloldali mellékfolyója. Amint ide felértünk, megkereshetjük a patak forrásait, de egy gyönyörű kilátóponthoz is elérhetünk. A völgy felé induló 7 forrásig innen 500 méternyi út vezet. A kilátóig pedig a Tálasbércéig kell emelkednünk. A kilátópont fából készült, egy magaslatra épült, ahonnan Varság hatalmas felülete belátható, de jó idő esetén a Déli-Kárpátok bércei is felfedezhetők. A vízfüggöny teljes kiterjedése 200 méter. Télen a befagyó vízesés jege két színben pompázik, a belefagyott ásványok miatt, ám a vízesés felé vezető út ilyenkor nagyon nehézkes. Ennek ellenére sok turista dacol az elemekkel télen is, hogy a fantasztikus megfagyott alakzatokban gyönyörködhessen.

A Naskalat oldalából fakadó Jávárdi-patak folyását nagyobb sziklák teszik változatossá. A patak egyik leglátványosabb szakasza a vízesés. A Jávárdi-patakai Zúgó, vagy ahogy a helyiek hívják, "Zógó", 8 méter magasról zúdul le a kőtömbök között, több ágra szakadva. Fotók: Prezsmer Fülöp

A Kőzúgó-vízesés Székelyföld egyik rejtett, ám varázslatos erejű helyén található kis természeti csoda, amely nem méretével (ugyanis alig magasabb 3,5 méternél), hanem természetes vadságával bűvöli el a látogatót. A vízeséssel kapcsolatos gondolatait a legnagyobb székely, Orbán Balázs néprajzkutató, író és utazó, költőien úgy fogalmazta meg, hogy a természet a vízesés körüli sziklákat olyanra faragta, hogy ember kényelmesen gyönyörködhessen a követ feldaraboló folyóvíz egyedi látványában. A kőzúgót a kőzúzónak, a malom őrlő kövének egy változataként is lehet tekinteni, mivel a környéken sok kásaőrlő malom volt. A vízesés elhelyezkedése könnyen betájolható, ugyanis sok jelzett turistaösvény szeli át Gyergyócsomafalva környékét. Kép, szöveg és videó: http://www.csomafalva.ro/csomafalvi-latvanyossagok/ http://kollozsolt.blogspot.com/2011/08/kozugo.html https://www.youtube.com/watch?v=mcRRmq1twWk

A maroshévízi termálvizes vízesést természeti emléknek, országos fontosságú rezervátumnak, illetve biológiai és tájrajzi rezervátumnak nyilvánították. A rezervátum teljes felszíne 0,5 hektár. A vízesésben aláhulló víz hőmérséklete elérheti a 27 Celsius-fokot, és rendkívül gazdag kalciumban. A vízesés legnagyobb vonzereje azonban a változó színek kavalkádjában rejlik, mely azonnal magával ragadja a tekintetet. A víz által tükrözött különleges színek palettája a fehértől a sötétbarnáig terjed, aminek magyarázata az alsó rétegekben jelenlévő travertin, mely folyamatosan rakódik le. A vízesést a Fenyő üdülőtelepen található források táplálják. A vízesés egyik alapvető tulajdonsága, hogy nem, vagy csak nagyon ritkán, kivételes hidegben szokott befagyni, megőrizve melegét a tél közepén is. Ennek ellenére, 2014-ben, amikor a környéken -29 fokos fagyot jeleztek, a vízesés befagyott, majd ezután, a hirtelen hőmérséklet emelkedés következtében a szikla egy darabja levált és a mélybe zuhant.

A Bagolyvár egy magas sziklacsúcsokból és meredek falakból álló sziklaalakzat. Az Ó-forrástól balra indulva, egy gondozott ösvényen eljutunk a Pierre Curie-forráshoz. Egy kis séta után, utunkat folytatva a jelzéssel ellátott turistaösvényen egy festői tájelemhez, a Bagolyvárhoz érkezünk, ahol a látogató jutalma a feltáruló panoráma látványa. Nem messze innen egy második világháborús erődítményt találunk, ahol most is láthatók a becsapódott golyók nyomai, a géppuska-fészkek és a kazamaták. A mesék és a történelem világa találkozik itt, ahonnan a Beszterce-völgyére is ráláthatunk és ahová a sasok is építik fészkeiket.

A Békás-szoros Románia észak-keleti részében található a Nagyhagymás hegységben. Ez az ország egyik legszebb látogatható hegyszorosa. A Békás-patak által kivájt sziklaszorost a DN12C jelzésű országút szeli át, mely két történelmileg fontos nagyrégió, Erdély és Moldova között teremt országúti kapcsolatot. A nyomasztó magasságú függőleges falak, a hegyi patakok, a nagyobb és kisebb vízesések, illetve a barlangok képezik a Békási-szoros természeti kincses ládájának gyöngyszemeit. A Békás-szoros felé haladva az út bal oldalán a Tündérkert sziklái kísérnek minket utunkon, ezután pedig rögtön szemünkbe ötlik a csúcson található hatalmas kereszt. Ennek a neve Oltár-kő, magassága 1156 méter, és először brassói szász alpinisták hódították meg 1934-ben. Tovább haladva az úton további természeti szépségek látványa tárul fel. A völgy pedig csak egyre keskenyedik. Mindkét oldalon 200-300 méter magas sziklafalakat látunk, melyek tövében futva csinál helyet magának a Békás-patak. Ezután a Pokol-kapuja, illetve Pokol-tornáca nevű helyekre érünk. A megduzzadt patak néha folyam méretet ölt, a sziklák közti keskeny meder miatt pedig fülsiketítő robajjal halad a maga útján. Egy idő után azonban a táj megszelídül és a Tikos pataknak a Békás-patakkal való összefolyásánál megérkezünk Erdély és Moldva határához. Fotó: Desző Mátyás Szöveg: https://pensiuniharghitene.ro/

A homoródkarácsonyfalvi szelídgesztenye-liget Székelyföld különlegessége, mivel egyedül itt találhatóak a száz évesre becsült szelídgesztenyefák. Homoródkarácsonyfalva a Kis-Homoród völgyében fekszik, Szentegyházától 21 km-re délre. A települést fél kilométeres hosszúságban a Kis-Homoród vize szeli át, amelynek jelentősebb mellékága a 6 km-es hosszúságot megközelítő Magyarós-patak. Keleten az északi Persányhoz tartozó Rika-hegy, északon Homoródalmás, nyugaton a két Homoród vízválasztója képezi a határt, míg délen Oklánd község határolja a települést. Az egykori sűrű erdőségek mára aránylag eltávolodtak a falutól, melyhez nagy mértékben hozzájárult az egykori mészégető kemencék nagy számú üzemeltetése is. Ma a mészégetés mesterségét senki nem gyakorolja. Kihasználva a lehetőségeket és a kedvező mikroklímát, a település nyugati határában, a vízválasztó keleti oldalán dióval vegyes szelídgesztenye ültetvény található, ahová székely motívumokkal díszített fatáblák mutatják az utat. A liget 2 hektáron terül el, csendes kikapcsolódást biztosít az odalátogatók számára. A liget névadója a szelídgesztenye (Castanea sativa), amely a bükkfafélék családjába tartozó gyors növekedésű fafaj. Délkelet-Európa hegyvidékeinek párás völgyeiből származik, és már a történelmi időkben elterjedt a kontinensen. Ehető terméséért a rómaiak sokfelé telepítették, magjából lisztet őröltek. Minden év október első hetén itt rendezik meg a helyiek a Szelídgesztenye Fesztivált. A rendezvény színhelye a fenyves feletti tisztás, rossz idő esetén a kultúrotthon, ahol változatos programba kapcsolódhatnak be a jelenlévők: kulturális műsor, a gesztenyeültetvény ismertetése, vetélkedők, gesztenye- és kürtőskalácssütés várja az érdeklődőket. Este szelídgesztenyebál zárja a rendezvényt. Forrás: 7csoda.zoldszekely.ro

A Korondi Madárkertben közel 40 madárfaj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Lehetőség van madársimogatásra és néhány madár etetésére. Madárfajok: 13 fajta fácán; lila, kék, tarka és fehér páva; különböző fogolyfajok; szürke és vöröslábú, kacagó és más gerlék; copfosfürj; apácalúd; nílusi lúd; fütyülő ludak; vadludak; mandarin, bahama, amazonasi és számos más récefaj; 14 papagáj faj; dísztyúkok; hattyúk. Belépő: becsületkassza

Fedezze fel a varázslatos Pónibirodalmat és Mini Dinó Parkot, amely Farkaslakán található, mindössze 12 kilométerre Székelyudvarhelytől! Ez a mesés helyszín kicsiknek és nagyoknak egyaránt felejthetetlen élményeket kínál. Pónibirodalom: • Gyerekek számára lehetőség nyílik pónilovaglásra, -simogatásra. • Pónihintó kiállítás várja a látogatókat. • További kisállatok: nyuszik, tyúkok, bárányok, pávák, galambok és fácánok. Mini Dinó Park: • Kellemes erdei környezetben található. • Ideális családi program gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A park naponta 10–18 óra között látogatható.  Látogasson el hozzánk, élvezze a természet közelségét és a különleges élményeket!

A Maros-völgyébe látogató turisták számára a legfontosabb turisztikai célpont a Maros-folyó forrása, amely sokak szerint egyben a legendák forrása is. A folyó tiszta vizű forrásának kibuggyanása 1350 méter magasságban, a Fekete Rez-hegy oldalában, egy varázslatos szépségű helyen található, ám maga a folyó három patak vizéből táplálkozva válik Marossá: A Kis-patak és a Meszes-patak a Nagy-patakba folyik bele. Kép: www.triff.ro

A Kelemen-havasokban 1730 méter magasságban található a Jézer-tó, amelyet a havasok gyöngyszemeként is emlegetnek.  Némelyek feneketlen tónak nevezik. Egy legenda szerint egy ólomkacsát dobtak egyszer a tóba, és azt évekkel később a Fekete-tengernél találták meg. Jégkorszaki eredetű tó, helyén egy végmoréna (gleccserek által szállított kőzetek felhalmozódása) volt, az itt található kõzettörmelék agyagos vízzáró réteget képezve tette lehetővé a tó keletkezését. Vízfelülete 0,13 hektár, mélysége 3-5 méter. Alakja háromszög alakú, csúcsa a kifolyás iránya felé mutat. Két forrás táplálja. A tó vize a Büdös-patakba folyik ki, feltöltődése előrehaladott. Környéke védett, része a Kelemen-havasok Nemzeti Parknak. Fotó: Amazing Nature/Páll Róbert

A Gyilkos-tó az ország területén található egyik legnagyobb természetes torlasztó, amely a Békás-szoros és a Nagyhagymás Nemzeti Park része. A Nagy-Hagymás hegység lábainál helyezkedik el, a Békási-szoros közelében, 26 km távolságra Gyergyószentmiklóstól, mely város irányából a DN12C országúton közelíthető meg. A tó egy hatalmas esőzés következtében a Gyilkos-hegy egyik részének a Cohárd tömbjének irányába való lecsúszásával keletkezett 1837-ben, miután ez a darab elzárta a Békás-patak völgyét. A tó magyar megnevezése a Gyilkos-hegy nevéből, míg román neve, a Veres-tó, a Vereskő-patak nevéből származik. Ezért a románok 1864-ben a tavat először Vereskő-tavának hívták, majd Gyilkos-tó megnevezés után a Veres-tó - Lacu Roşu névnél állapodtak meg. Ez utóbbi megnevezést tették hivatalossá 1936-ban. A tó vöröses színe a tóba a Vereskő-patak által belemosott, majd annak fenekén leülepedő, vasoxidokban gazdag agyagoknak tulajdonítható. Ugyanakkor a Cohárd tömbjének ugyancsak vöröses színű kőzeteiről visszavert fény tovább erősíti a vörös szín erejét és hatását. A táj a tóba süllyedt erdő korhadó fáinak látványától marad igazán emlékezetes, amint a lucfenyők korhadó törzsei átütik a tó tükrét - ez adja meg a tó igazi drámai látványhatását. A tó L alakú, két külön ágból áll: Az egyik tóág a Cohárd-patak völgyében található, hossza 438 méter, míg a másik a Juh-patak felőli ág, ennek hossza 900 m. A tó 983 m tengerszint feletti magasságban alakult ki, egy szubalpesi klímájú fennsíkon, teljes felülete 12,6 hektár, hossza 2,5 km, szélessége 100-200 m, mintegy 680.000 köbméter vizet tárol, legnagyobb mélysége pedig 10,5 méter. A tó visszahúzódóban van, mivel a visszamaradó kisebb tavak a beáramló patakok által behordott üledékek miatt feltelnek, elzáródnak és elláposodnak. A Gyilkos-tótól a völgy felé indulva az egyedülálló szépségű Békás-szorosban találjuk magunkat, ez egy 6 km összhosszúságú sziklaszoros a Békás-patak völgyében, mely Erdély és Moldva között teremt közúti kapcsolatot. Ugyancsak a Gyilkos-tónál található az annak nevét viselő üdülőközpont, amely a szubalpesi klíma megannyi jótékony hatása mellett a kalandra vágyakozók számára néhány ellenállhatatlan turistaösvényt is tartogat. Fejlécfotó: Mihálydeák Antal  Fotó: Zomborácz Zsolt, Szőke Éva

A „visszafelé folyó patak” vagy az „állópatak” azért kapta ezt a nevet, mivel lényegében egy mesterséges csatorna, amelyben a víz tényleg egyhelyben áll. A múlt század végén épült a fennsíkon legeltetett állatok itatására, valamint a helybéliek vízigényének kielégítése céljából. Ekkor jött létre az Irigyvesze névre keresztelt vízvezető csatorna a víz mellett. A patak iható vizét levezették a fennsíkig, azonban a nagyon kis lejtés miatt az Ivó völgyébe leereszkedő utazókban az a megtévesztő érzés alakul ki, hogy a csatorna vize visszafelé folyik! Csodálják meg önök is ezt a helyi nevezetességet! Kép és szöveg: https://pensiuniharghitene.ro/

Ha ön rajong a vadon állatvilágáért és szeretne mélyebben beletekinteni, esetleg vadakat fotózni, akkor erre az ivói vadaspark az ideális hely. Az ivói vadaspark egy 320 hektáron elhelyezkedő terület, melyen erdei patakok folynak át és hegyek veszik körül.  Ez a vidék teremti meg azt a varázslatos miliőt, ahol a szarvasok, őzek, muflonok és vaddisznók természetes környezetükben élhetnek.  A vadasparkon végzett módosítások minimálisak: pár földút és kerítés védi a természet meztelen szépségét. A Hargita megyei Ivóban található vadaspark a Keleti-Kárpátok szívében található. Célja helyreállítani az itt élő állatok természetes életterét. Árak: • Kétórás vezetett túra a parkban – 20 RON • Kétórás vezetett túra a parkban, gyerekeknek – 10 RON • Vezetett túra, majd termékkóstolás a Honor Villában – 45 RON • Vezetett túra gyermekeknek, majd termékkóstolás a Honor Villában – 20 RON • Egy napos fotózás. Különleges fotók kereskedelmi használatra. – 400 RON

Nagy örömünkre szolgál, hogy egy olyan helyet hozhattunk létre Hargita megyében, amely tartalmas kikapcsolódási lehetőséget biztosít minden korosztály számára. A parkban a gyerekek és felnőttek testközelbe kerülhetnek az állatokkal, megérinthetik, megsimogathatják őket. Nagyon sok esetben terápiás jellegű is lehet az állatokkal való érintkezés, hiszen jótékony hatással van a testi és lelki egészségünkre. Napjainkban egyre kevesebben tartanak háziállatokat, ezért céljaink közé tartozik, hogy főként a gyermekekkel megismertessük a háztáji állatokat, illetve néhány egzotikus fajt. A simogatót folyamatosan bővítjük. Gyönyörű pónilovainkon lovaglási és szekerezési lehetőséget is biztosítunk. Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt a zeteváraljai Babusgató állatsimogatóban. Belépő: • felnőtteknek 35 RON • gyerekeknek (3–14 év) 30 RON

A kanyar külső részén a Tolvajos patak az útjába kerülő sziklákat porlasztja. Ennek következtében a lágyabb vulkáni kőzetek bizonyos idő elteltével már nem bírják saját súlyukat és a patakba hullnak. Ezen a helyen a patak tovább folytatta folyását a medrébe hullott szikla alatt, miáltal egy jellegzetes, házikó-szerű alakzatot hozott létre, egy „kalyibát, kalibát” képezve. A hagyomány szerint a hely így kapta a Kalyibás-kő megnevezést.    A Kalibáskő Kirulyfürdő felé haladvaa 13 A számú országúton közelíthető me .

Székelyföld legismertebb hegyi turisztikai célpontjain kívül, mint amilyen a Hargita-hegység, a Békás-szoros, a Gyilkos-tó vagy a Szent Anna-tó, a vidék még rengeteg csodálni való turisztikai látványosságot rejt. Ezek közé tartozik a Nagy-Hagymás tömbje is, amelyet a gyalogtúrák kedvelői a leghíresebb turisztikai célpontja, az Egyes-kő okán ismernek. Ugyancsak gyakran látogatott célpontok a Nagy-Hagymás és a Fekete-Hagymás hegyi ösvényei, vagy az Öcsém-tető, valamint az Ördögmalom kőgörgetege felé vezető útvonalak. Az Egyes-kő lábánál található turistafogadó és menedékház sok ösvény találkozópontja, melyek felől gyönyörű kilátás nyílik a Csíki-medence irányába, vagy az olyan távolabbi látványosságok felé, mint a Csukás, a Bucsecs vagy a Királykő égbenyúló bércei.  A jelzett turistaösvények semmilyen veszélyt nem tartogatnak a turisták számára, ezeken a hegyi ösvényeken jártas hétköznapi turisták is biztonságosan járhatnak-kelhetnek. Ugyanez azonban nem mondható el az Egyes-kő csúcsának megmászásáról.  Habár az útvonalat 2008 nyarán acélkábelekkel látták el, ennek a szakasznak a megmászása ügyességet, jártasságot, gyakorlatot, megfelelő fizikai erőnlétet és nagy figyelmet igényel az amatőr alpinisták részéről. Az 1608 méter magas csúcsra sikeresen felkapaszkodók számára a jutalom egy valóban lélegzetelállító kilátás. Fotó: Dezső László • Egyes-kő túra 1 • Egyes-kő túra 2

A Tündérkert egy borvízforrásokat szabadtéri fürdőmedencékként egybeölelő létesítmény, ahol öltözők és pihenőhelyek is várják az ide látogatókat, elsősorban azokat, akik külső kezelésre vágynak. 2009-ben az Ars Topia alapítvány úgy határozott, hogy Borszéken megszervez egy hagyományos fürdőépítő kalákát.  Tíz napon keresztül magyarországi és erdélyi fiatalok, a helyi lakosokkal együtt, ezen fürdők megépítésén dolgoztak, melyek azóta nagy sikernek örvendenek a látogatók körében. Ezen projekt keretében több létesítmény készült el: ásványvizes medence, lábfürdők, öltözők, filagóriák, napozók.  Több világnyelven is szólnak a turistákhoz az itt található kézzel festett és hagyományos virágmotívumokkal díszített, fából készült táblácskák. A fürdőket látogató turisták száma évről évre nő, viszont a helybeli lakosok is használják ezeket az ásványvizeket különböző kezelésekre. A Tündérkertben több kilátó, illetve piknikező- és napozóhely is található.  Bármikor látogatható, nincs látogatási program és belépődíj sem. 📷 Rédai Botond