Helyek

A kilencvenes évek elején jelentősen megnövekedett a pünkösdi zarándokok létszáma Csíksomlyón. A kegytemplom és a körülötte lévő térség már nem tudta befogadni a több százezer fős tömeget. Ősi szokás szerint a pünkösdi búcsúhoz hozzátartozott a körmenet a Kissomlyó hegyére, ezért is került az új oltáremelvény a Nagy- és a Kissomlyó közötti területre. Az ún. Hármashalom-oltárt 1996-ban tervezte Makovecz Imre, az akkori ferences házfőnök, Bartók Albert atya megbízására. Makovecz elmondása szerint az atya tisztán, pontosan leírta, hogy mit szeretne: hármashalom, kettős kereszttel, ebből készüljön egy oltár. Segítségére volt most és a későbbi módosításokban Bogos Ernő csíkszeredai műépítész, aki a tervezési és építési munkálatok levezetésében jelentős szerepet vállalt. A hármashalom eredetileg a Golgota szimbóluma volt, később a Magyar Királyság három legmagasabb hegyét jelképzete, a Mátrát, Tátrát és Fátrát. Az oltárt 1996. november 24-én, Krisztus Király ünnepén avatták fel. Napjainkban otthont ad az évente megszervezett pünkösdi búcsúnak, az Ezer Székely Leány Napjának és sok más eseménynek. 2019. június 1-én a Hármashalom-oltárnál mutatott be istentiszteletet I. Ferenc pápa, és ugyanitt adta át a pápai aranyrózsát, Mária-tisztelete jeléül.

Kirulyfürdő a Székelyudvarhelyt Csíkszeredával összekötő úton található, Szentegyháza közelében. Tiszta levegője, csendessége és szelíd klímája miatt a leglátogatottabb fürdőhelységnek számított Hargita megyében, de Erdély szintjén is. Bár már 1600-ban is ismert volt, kiépülése csak az 1770-es években kezdődött. Kirulyfürdőre beérve a H503-as fúrás köszönti az ide érkezőt, mely időszakosan szénsavas ásványvízsugarat lő ki. Napjainkban kör alakú híddal van körbe építve, és amennyiben a látogatónak szerencséje van, a vízkitörés látványa igen emlékezetes marad. A fürdőhely közelében három, igen magas ásványi anyag (2-4 g/l) és szénsav tartalmú ásványvízforrás található. A víz finom íze elsősorban a magas széndioxid tartalomnak köszönhető (CO2 = 1,6 g/l). Ezek fogyasztását egykor emésztési panaszokra, savhiány kezelésére, illetve vízhajtóként írták fel, míg a borvízfürdőt érrendszeri panaszok esetére ajánlották. Szöveg, kép és videó: http://amfostacolo.ro

1883-ban báró Apor Károly főbirtokossági elnök jóvoltából a Szurdok-tető oldalában egy kiugró szikla ormán megépült az Apor-bástya (761 m), amely soha nem szolgált stratégiai célokat, mindig kilátó- és pihenőhely volt. A bástyából kitűnő kilátás nyílik a Tusnádi-szorosban elterülő Tusnádfürdőre, az Olt folyóra és a szemben lévő hegyormon emelkedő Sólyomkő Természetvédelmi Rezervátumra. Az Apor-bástya többszöri felújításon esett át az idők során, de minden esetben sikerült rendeltetésének és stítusjegyeinek eleget téve megőrízni állapotát, sőt most már sötétségben is megtekinthető a városból. A 2017-es évben történő felújítás során a bástya földszinti helységében egy kiállítóhelységet sikerült kialakítani, ahol a bástya és a város múltjáról vannak fényképek kiállítva. Fotó: Tusnádfürdő és környéke ökoturisztikai desztináció

Csíkszenttamás egyik jellegzetes építészeti emléke a csonkatorony, amely a falutól 1 km-re északnyugatra, 767 méter magasságban áll. A 11 méter magas toronynak a nyugati fala maradt meg épen, a déli falnak csak egyrésze látható. Legfelül a két nagy csúcsíves ablaknyílása ép, a másik kettő csak részleteiben maradt meg. Abban az időben, a középkorban, Szenttamás nagyobb volt, mint Szentdomokos, bizonyára ezért épült közelebb Szenttamáshoz. A Csonkatorony mellett található a falu régi temetõje, ahol nagyon régi sírkeresztek utalnak a múltra. Sok sírkereszten a Sándor család neve olvasható. Ez azért érdekes, mert a Szentdomokosról származó Sándor családnak külön temetkezési helye volt a Szent Anna-kápolna kriptája. Az új keresztek arra utalnak, hogy a régi temetõt jelenleg is használják temetkezésre. A torony falai egyméter vastagságúak, szálas terméskőből készültek. A toronyromon jól látható a középkori falazat építési módja, amelynek külső és belső részét gondosan összeillesztett természetes kövekből, vastag mészhabarccsal bevonva készítették. Az ablakok és ajtók boltívei nagyobbrészt téglából, vagy lapos kiválogatott kövekből épültek. A toronyrom oldalai kívülről 4,75 méter szélesek. A középkori templom egyhajós volt, apsisát polygon záródásúra készítették. Krónikák szerint a tatárok két ízben pusztították el a templomot: 1661-ben és 1694-ben. Az első templomrombolást a falu népe jóvátette, újra felépítette templomát; viszont a másodi­kat nem, mivel akkor a falu lakóinak zöme betelepedett a moStani falu Középtizesben. Írta: Pomjanek Béla - A Csonkatorony és környéke, In.: Erdélyi Gyopár, 2007. 6. szám Fotó: Munzlinger Attila

Karcfalva és Jenőfalva határában a Madics-hegy egy kiszögellésén emelkedik Csíkszék legfestőibb templomvára. Négy falu hite és ereje hozta létre e templomot valamikor az 1300-as évek elején. Törték ide a követ a dánfalviak, hordták a jenőfalvi szekeresek, rakták a falat a csíkmadarasi és karcfalvi atyafiak. Így épült, emelkedett a Nagyboldogasszony tiszteletére épült első templom. A sziklamagaslaton emelt templom önmagát ajánlotta menedékül, ezért aztán a 15. században várfal épült köréje. Azt védelmezendő pedig egy kétemeletes torony, amely egyben harangtoronyként szolgált. A két méter széles alapokra négy öl, hét-nyolc méter magas terméskő falat raktak. A templomvár keleti részének a meredek sziklás emelkedés természetes védelmet nyújtott. A nyugati oldalon, ahol a domb a Madicsával összeér, egy második védvonal megépítésére is sor került, amely egy mély árokból és falból állt. Maga Orbán Balázs is csak a nyomait látta. Lehetséges, hogy ez a külső fal szolgálta a lábas jószágok védelmét az ostrom idején. A templomot körülvevő védőfalnak a története még egyelőre tisztázatlan, minden valószínűség szerint a 16. század táján építhették. Orbán Balázs valószínűnek tartja, hogy a várfal a török betörések ellen készült, hogy az Olt felvidékének lakói ott oltalmazhassák magukat. A vár védelmét tovább fokozta, és a kapu védőit óvta a lőfegyverek ellen a bejárat elé, valószínűleg a 17. században épített, vékony pajzsfal vagy barbakán. A torony kívülre eső, eredetileg boltíves kapunyílását védelmi megfontolásokból ajtónyira szűkítették. A bejárattól balra pedig lőrést nyitottak.

Európában ritkának számítanak a panorámakabinok. Romániában két ilyen található, mindkettő a Békás-szorosban. Ezeket a hegyi menedékházakat 2021-ben létesítette a Gyilkostó Adventure Egyesület és Hargita Megye Tanácsának Hegyi és Barlangimentő Közszolgálata. Az egyik a Mária-kőn, a másik a Gyilkos-havason kapott helyet. A menedékházak nem csupán látogathatóak, az érdeklődők éjszakázhatnak is bennük (50 RON/fő/éjszaka). Ehhez csupán előzetesen egyeztetniük kell a Salvamont-al (+4074 4701 815), vagy foglalhatnak online az In Time applikáció segítségével. Fotók: Péter Kázmér & Radio Cluj

Aki ezen, a Székely Kálváriának is nevezett keresztúton szeretne végigmenni úgy, hogy annak mind a tizennégy, kétméteres szikladarabokból faragott stációjánál megállna, annak Krisztus szenvedései mellett egyúttal a székely nép történelmének sarokpontjait is bemutató lelki-szellemi utazáson való részvétel lehetősége adatik meg. A stációkat az erdőn keresztül az Ugron-kápolnáig vezető út mentén állították fel. A Nagymál csúcsán található fák közül kibukkanó kápolna az Ugron család, a székely történelem egyik meghatározó családjának kriptája.

ZÁRVA 2026. MÁJUS 31-IG A székelyudvarhelyi időszakosan működtetett lepkeház tapasztalatait felhasználva 2012 tavaszán megnyitottuk a Hargita megyei Parajdon Románia első állandó lepkeházát. A speciálisan erre a célra épített kétosztatú épületben egy ajándékbolttal egybekötött fogadó rész és egy trópusi mikroklímával, trópusi növényekkel, kis tóval valamint körsétánnyal ellátott úgynevezett röptér kapott helyet. Lepkéink dél-amerikai, afrikai és ázsiai lepkefarmokról bábok formájában érkeznek hozzánk.  Érkezésük után egy külön erre a célra készített keltetőbe kerülnek, ahol fajtól függően néhány napon belül – immáron a hernyóból átalakulva – csodálatos lepkeként látják meg a napvilágot. A minden év meleg hónapjaiban látogatható lepkeházban általában 8-9 úgynevezett alapfajt és 6-7 változó faj több száz egyedét lehet megfigyelni egy időben. Lévén, a lepkék élettartama csupán néhány hét, az utánpótláskor figyelünk arra, hogy folyamatosan olyan új fajokat mutassunk be, amelyek megtekintése ürügyül szolgálhatnak a visszatérésre.  Állandó vendégeink közül kiemelnénk a lepkeház virtuózát, az égszínkék azúrlepkét (Morpho peleides), a kecses zebralepkéket (Heliconiinae), a folyamatosan lustálkodó denevérlepkéket (Calligo memnon), valamint a lepedőszerűen repülő nimfalepkéket (Idea leuconoe). Lepkeházunk kicsiknek és nagyoknak egyaránt tartalmas, élményteli kikapcsolódást kínál. Májustól szeptemberig látogatható. BELÉPŐJEGY ÁRAK • 10 RON - gyerekeknek, diákoknak, egyetemistáknak • 12 RON - felnőtteknek , nyugdíjasoknak • 3 év alatt ingyenes

A Parajd központjában, a rendőrség és az ANL tömbházak közelében található házikó 8×5 méteres alapterületű. A főajtón egyből a manzárdba lépünk be, ahol a gyerekszoba van, innen lépcső vezet a földszintre. Az emelet-földszinten van egy nappalival egybenyitott konyha és egy fürdőszoba. BELÉPŐJEGY ÁRAK • 3 év alatt ingyenes • 10 RON - gyerekeknek 12 éves korig • 20 RON - felnőtteknek

Kastélytörténet: Az Ugron-kastély Székelykeresztúr csendes zsákfalujában, Fiatfalva nyugati részében található, a Nagy-Küküllő bal partján.  A kastély építése több szakaszban történt. Az 1500-as években egy udvarház állt itt, amelyet az 1600-as évek elején átalakítottak és kiegészítettek. A kastély végleges arculatát az 1820-as években kapta. Az épület L alakját annak fő szárnya és a kapu épülete határozza meg.   Az épület legértékesebb része kétségtelenül annak fő szárnya, mely a 17. században épült, különösen a bástya boltíves kápolnája, az eredetileg védelmi célokat szolgáló boltíves pince, valamint az 1800-as évek elejének barokk stílusában épült tetőszerkezet. A kapu épületének legértékesebb része valószínűleg a kastély boltíves kapuját tartalmazó, a 17. században készült épületrész.  Az épület a román műemlékjegyzékbe A kategóriájú építményként került be. A műemlék részét képezi az épület melletti romos csűrépület is. Az épületet jogos örökösei visszaigényelték és visszakapták, majd 2005-ben családon belül értékesítették.  A jelenlegi tulajdonosok, Ugron Éva, mint az Ugron család egyik leszármazottja, férjével, Maróty Miklóssal döntöttek a kastély megvásárlása és megmentése mellett. Az ő finanszírozásukkal sikerült a kastély további romlását megállítani 2010-ben a teljes tetőszerkezet felújításával, újra cserepeztetésével, majd a hasznosításhoz szükséges fejlesztésekhez további, külső források bevonására lett szükség.  Ennek a 2021–2024 közt zajló rekonstrukciónak eredményeképp vált a jelenlegi állapotában látható kastély a nagyközönség számára szálláshelyként és rendezvényközpontként elérhetővé.  Kastélytörténet: ugroncastle.ro   Kastélylátogatás: Egyéni és csoportos kastélylágotásra is van lehetőség: ugroncastle.ro.   Teljes kastély bérlése: Az újonnan rekonstruált kastély teljes egészében kibérelhető, számtalan program lehetőséggel, történelmi múltjával 3-5 napos tartózkodásra, ideális 20-34 fő részére. Báltermek, saját fürdőszobás szállodai szobák, kastély park, történelmi pince, saját kápolna. Egyaránt ajánljuk baráti,- családi összejövetelekre, céges csapatépítők vagy esküvők, lakodalmak helyszínéül. A felújított Ugron kastély ideális helyszínéül szolgál különféle közép- és felsővezetői tréningeknek, workshopoknak, vacsoráknak vagy más több napos céges rendezvényeknek. A teljes kastély bérlése esetén kizárólagosságot biztosítunk, az adott időszakban nem fogadunk más vendéget. Szabadon használhatóak a báltermek, a szállodai szobák, a kastély park, a dézsafürdő, a történelmi pince, és a saját kápolna is.  Részletek:ugroncastle.ro

A Márton Áron Látogató- és Zarándokközpont Csíkszentdomokoson, Hargita megyében található. A központ elsődleges célja, hogy az ide látogató zarándokokat és turistákat kiszolgálja, információkkal lássa el, civilizált pihenőhelyet biztosítson számukra. Ugyanakkor ideális helyszín a Márton Áron Múzeum programjainak, időszakos kiállításainak. Nem utolsó sorban, az épület a helyi közösség, délutáni iskolán kívüli tevékenységek, szabadidős programok számára is praktikus, kényelmes, méltó otthon lesz.

Kedves Látogató! Élményekkel teli időutazásra hívjuk Önt, melynek során bepillantást nyerhet a székelység ezer éves történelmébe. Kiállításunkat, amely a székely hadszervezetek és a határőrizet történetét mutatja be a Keleti-Kárpátokban, az Árpád-kortól a második világháború végéig, egy impozáns épületben, három szinten rendeztük be. A 2021 augusztusában megnyitott Székely Határőr Emlékközpont hiánypótló és egyedi turisztikai célpont Székelyföld térképén. Várjuk Önöket a szépvízi Székely Határőr Emlékközpontba! Jegyárak/Belépők • Felnőtt: 30 lej • Diákoknak/egyetemi hallgatóknak: 15 lej (kötelező a diák- vagy hallgatói igazolvány felmutatása) Tiszteletjegyet biztosítunk a múzeumi dolgozók, az újságírók, a csoportot kísérő pedagógusok és az idegenvezetők részére. A kiállítást nem ajánljuk 10 év alatti gyerekeknek. A kiállítás megtekintésének időtartama: 90-120’ A kiállításon az idegenvezetést három nyelvű (magyar, román és angol) audioguide biztosítja. A helyszínen fényképezés, hangfelvétel és videófelvétel készítése szigorúan tilos! Nyitvatartás: Szerda 10-16 Csütörtök 10-16 Péntek 10-16 Szombat 10-16 *utolsó belépés: 15:30

A sepsiszentiványi Henter család vélhetően a 18. század elején építette barokk-reneszánsz stílusban a ma is álló udvarházat, valószínűleg egy, a Hadnagy családhoz kapcsolódó épület helyére. A 18. században itt élt és tevékenykedett a tragikus sorsú id. Henter Ádám a feleségével, Sármasági Krisztinával. Fiuk, a már bárói címet szerző ifj. Henter Ádám (1714–1781) itt született, és a madéfalvi veszedelmet követően lett Csíkszék főkirálybírója. Feleségével, petki Nagy Borbálával a település patrónusaként maradt meg a köztudatban, hiszen a templom átépítésében is jelentős segítséget nyújtott. A család következő tagja, báró Henter Antal (1748–1824) császári-királyi kamarás, udvarhelyszéki főkirálybíró, akinek a felesége gróf Haller Anna volt. Hat gyermekük közül Henter József (1791–1867) volt a család utolsó fiúági örököse. Halálával kihalt a Henter család 1754-ben bárói címet szerzett ága. A jótékonyságáról, színház- és múzeumpártoló tevékenységéről ismert Henter Józsefet, bár Kelementelkén élt, a csíkszentimrei családi kriptában helyezték örök nyugalomra. Végrendeletében jelentős összeget hagyott a csíkszentimrei toronyépítésre. Egyetlen örököse az örökbe fogadott lánya volt – zágoni báró Szentkereszti Irén. 1878-ban pókakeresztúri Székely Endre (1835–1903), a csíkszentmártoni járás főszolgabírója vásárolta meg a terjedelmes birtokot, és feleségével, Babolcs Adéllal együtt a kúriába költözött. Ekkor jegyezte fel Veress Sándor plébános a domus historiába, hogy „ezen vásár a községnek valóságos előnyére esett”. 1922-ben Székely Endre örököseitől megvásárolta a birtok egy részét, „a rajta levő kúriális házzal és a gazdasági épületekkel” a helyi egyházközség – írta a domus históriába Kovács Balázs plébános. Később az egyházközség kénytelen volt átadni az egyházi iskola épületét az államnak, így 1948-ig ide költözött a felekezeti iskola. Ebben az épületben volt a falu kultúrháza és egyben mozija is 1934-től az új művelődési hajlék felépítéséig, 1973-ig. A kúriában rendezte be Salló István tanár, művelődésszervező a Csíki-medence első, 1957-ben létrehozott falusi múzeumát. Az 1970-es években még voltak itt osztálytermek, később évtizedekig üresen állt, és csaknem az enyészeté lett, annak ellenére, hogy az 1989-es rendszerváltás után, a Csíki Székely Múzeum közreműködésével többször volt próbálkozás a felújítási tervek elkészíttetésére és az időközben fedél nélkül maradt épület állagmegóvására. 2011-ben Csíkszentimre Község Polgármesteri Hivatala vásárolta meg az épületet 233.335 lejért. Felújítása az Európai Unió támogatásával a Regionális Operatív Program keretében zajlott 2020 és 2023 között. A restaurálási terveken Guttmann Szabolcs nagyszebeni főépítész vezetésével és a csíkszeredai Vallum Kft., személy szerint Korodi Szabolcs koordinálásával több tervezői iroda dolgozott. NYITVATARTÁS A henter-kúria előzetes bejelentkezéssel látogatható. Időpontfoglalás az érkezés előtt legkevesebb három munkanappal kérhető. Foglalásért hívja a +40 788 125 166-os telefonszámot hétfőtől péntekig 9–15 óra között. Belépő: 10 RON/fő A kúria kertje ingyenesen látogatható. A fákon kihelyezett QR kódok leolvasásával megismerheti a fák múltját.

A Jézus-kiáltó elnevezést a helyiek szerint azért kapta a hegy, mert Székelykeresztúr lakosai innen riasztották el egykor a tatár hadakat. A visszhang innen messze elhallatszik a völgybe, ezért az emberek Jézus nevét kiáltozták elkeseredésükben, azonban ezeket a kiáltásokat a tatárok félelmetes, nagy harcosok és erős seregek hangjainak vélték és ijedtükben elinaltak. Az 537 méter tengerszint feletti magasságban állított keresztet a római katolikus egyház emeltette a sokat látott, régi fakereszt helyébe. A kereszt és a rajta elhelyezett emléklap az első világháborúban elesett 144 székelykeresztúri áldozat nevét és emlékét őrzi. Szöveg: http://www.legendarium.ro/jezus-kialto https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9kelykereszt%C3%BAr http://keresztur.ro/index.php/hu/varosunk/varostoertenet Kép: http://www.magasbol.ro/index.php/telepuelesek/varosaink/78-szekelykeresztur https://www.facebook.com/magasbolszekelyfold/

A Csíksomlyói Golgota keresztútját Jézus-hágójának nevezik a székelyek, ez lévén Erdély leghíresebb szabadtéri keresztútja. A Kissomlyó-hegy aljától a meredek oldalon út vezet a fenyőerdőn keresztülhaladó ösvényen a Salvator kápolnához. Ezen az úton vannak felállítva a keresztút stációi, amelyeket a Pünkösdi-búcsúra összegyűlt nép szívesen jár végig, végig imádkozva a keresztutat. Az állomások egy-egy személy vagy csoport hitét és áldozatkészségét hirdetik. A Csíksomlyói keresztút első említése 1834-ben történt. A régi fakeresztek helyére kőkeresztek kerültek 1868 után, melyek közül napjainkra mindössze néhány maradt fenn. A keresztút állomásainak új keresztjeit a csíkzsögödi Kovács Béla kőfaragó mester készítette a XX. század elején.

A 49-es villa, ma „Emil” Villa, Borszékfürdő építészetének egyik fontos történelmi épülete. Felújítására és megerősítésére a Regionális Operatív Program 5.1 prioritási tengelye, 5.1 beruházási prioritása – Természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, népszerűsítése és fejlesztése révén került sor.  A program fő célja a település fejlődésének fellendítése volt, a kulturális örökség és identitás megőrzése, védelme valamint hasznosítása által. Így a felújított épület a Balneoklímatikus Kiállítóközpontra jellemző kulturális célokkal, múzeumi és oktatási tevékenységekkel bővíthető, amely lehetővé teszi az épület szervezett látogatását. A projekt megvalósításával élénkül a város kulturális élete, vonzóbbá válik a turisták számára, és egyben a helyiek egyik büszkesége is lesz. Az 1938-ban épült villa, 51-es szám alatt volt nyilvántartva, tulajdonosa a szomszédos városból, Maroshévízről származó Antal Constantin Emil volt.  Az eredeti épület 26 szobával rendelkezett. A második világháborút követően a 149/1948-as rendelet alapján államosították az épületet, ezt követően 1950-1970 között átalakították, 28 helyiségre és 71 szálláshelyre bővítették. A felújított épület 2016. óta a borszéki városháza tulajdona. A Kulturális Minisztérium műemléki kategóriába sorolta. A Primăverii utca 11. szám alatt található 49-es Villát vagy "Emil Villát" számos turisztikai látványosság övezi, mint például a Tündérkert, a Kossuth és Petőfi ásványvízforrások, a „Reménység” sípálya és nyári bobpálya. Az épület Kiállítási Központként működik majd, ahol megcsodálható az 1930-as évek építészete. Az antik bútorokkal berendezett terek betekintést nyújtanak az épület fénykorának időszakába is. 

Lövéte falu alsó részében található a sóskútra ráépített sóház, amely sósvízzel látta el nemcsak Lövétét, hanem a környékbeli falvakat is. A vidéken ilyen házak találhatók még Homoródalmáson, Horódszentmártonban, Korondon és Parajdon is, ám a helyiek meggyőződése szerint itt a legjobb minőségű a só. A sóház elmúlt már százéves, 1866-ban épült rá a kútra, amiről a bejárat felirata is tanúskodik. Az épület 1996-ban új fedelet kapott. A falunak egykor sóbányája is volt, mely azonban kevés ideig működött. A falu maga egy nagy kiterjedésű só réteg felett helyezkedik el, amely a parajdi sómezővel van kapcsolatban. Valahol a falu alatt a só réteg egy forrással, érrel találkozik, amely létrehozta a Sóskutat, az így létrejövő sóoldat pedig igen koncentrált. A helybéliek igen nagy becsben tartják a Sóskutat, mely teljes só szükségletüket fedezi.

A Heveder-patak völgyében működő vízifűrészt a helybéli Bentze József építette. Ez a legrégebbi meglévő deszkavágó gépezet, és ezért történelmi műemlékké nyilvánították, eredeti makettje pedig a gyergyószentmiklósi városi múzeumban van kiállítva. Kép: https://voslobeni.ro/

Az Ezeréves határ Gyimesbükkön nemcsak történelmi jelentőséggel bír, hanem számos látnivalót is kínál az idelátogatóknak. Íme néhány kiemelkedő nevezetesség:  1. 30-as számú vasúti őrház Az Osztrák–Magyar Monarchia idején épült, és a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti őrháza volt. Ma vasúttörténeti kiállításnak ad otthont, bemutatva a korabeli vasúti életet és a határőrizet történetét. Bilibok Ágoston 0721814734  2. Rákóczi-vár romjai A 17. században épült vár romjai a 30-as őrház fölötti magaslaton találhatók. Meredek lépcsősoron lehet feljutni, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a Tatros-völgyre és a környező hegyekre. Jelenleg építés alatt van így nem látogatható! 3. Gyimesi vesztegzár (Kontumác) A 18. században épült karanténállomás, ahol az utazókat járványok idején elkülönítették. A vesztegzár területén található a Kontumáci Kápolna is, amely a karanténban lévők lelki támaszául szolgált.  Az egykori határkő, amely a történelmi Magyarország keleti határát jelölte, különleges díszítéssel rendelkezik: a Szent Korona elferdült keresztjével. 4. A Szent Korona ferde keresztjével díszített határkő A történelmi Magyarország keleti határát jelző egykori határkő, különleges díszítéssel: a Szent Korona ferde keresztjével. 5. Természet és táj A környék lenyűgöző természeti szépségekkel rendelkezik: zöldellő hegyoldalak, legelők, és a Tatros-folyó völgye kínál kiváló lehetőséget túrázásra és természetjárásra.  Ezek a látnivalók együtt egyedülálló élményt nyújtanak, ötvözve a történelmet, a kultúrát és a természet szépségét. 

Fedezze fel a varázslatos Pónibirodalmat és Mini Dinó Parkot, amely Farkaslakán található, mindössze 12 kilométerre Székelyudvarhelytől! Ez a mesés helyszín kicsiknek és nagyoknak egyaránt felejthetetlen élményeket kínál. Pónibirodalom: • Gyerekek számára lehetőség nyílik pónilovaglásra, -simogatásra. • Pónihintó kiállítás várja a látogatókat. • További kisállatok: nyuszik, tyúkok, bárányok, pávák, galambok és fácánok. Mini Dinó Park: • Kellemes erdei környezetben található. • Ideális családi program gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A park naponta 10–18 óra között látogatható.  Látogasson el hozzánk, élvezze a természet közelségét és a különleges élményeket!

A Bogárpark a Mini Erdély Park mellett található, ahol 2 méter magas óriás rovarok, illetve csapatunk által 3D-s nyomtatóval készített kisebb modellek is ki vannak állítva. A park egyedi Romániában és második ilyen jellegű Európában, egy hasonló tematikájú park Lengyelországban látogatható. A parkban 18 óriás méretű, robotizált példányt lehet látni, amelyek Romániában honosak. Pillangó, szarvasbogár, katicabogár, sáska, százlábú, skorpió és még számos más rovar is található, így a látogatók megbarátkozhatnak az őket körülvevő bogárvilággal. Információ: A park a Székelyudvarhelyhez tartozó Szejkefürdőn található.   Jegyek:  • Felnőtt jegy: 25 RON • Gyermekjegy (3 éves kor alatt ingyenes): 15 RON • Nyugdíjas jegy: 15 RON • Csoportos felnőtt jegy (minimum 10 fő): 22 RON • Csoportos gyermekjegy (minimum 10 fő): 13 RON • Csoportos nyugdíjas jegy (minimum 10 fő): 13 RON FIGYELEM! !!! A fogyatékkal élők ingyenesen léphetnek be a parkba, ha ezt igazoló dokumentummal rendelkeznek !!! 

Zetelaka községben az elmúlt évszázadokban számos vízzel működtetett fűrésztelep működött. Megjelenésüket a környező gazdag erdős vidék, valamint a gyors folyású, nagy hozamú, magas esésű hegyi patakok jelenléte segítette elő. Többségük építménye az idő folyamán elromosodott, vagy modern, elektromos berendezések kerültek azok helyébe. Jelenleg ez az egyetlen működő fűrésztelep az ország központi területén, amely igyekszik visszahozni a régi fűrészmalmok hangulatát. Szöveg és kép: http://vizifuresz.ro/

Szeretsz fotózni és videózni? Imádod a különleges helyeket? Felejthetetlen élmény vár 5 témában! Fotózd le magad és barátaidat, és oszd meg a neten!

A hősök mauzóleuma a Maroshévíz-Borszék sugárúton található, a város végén. A hősök emlékét őrző „Cultul Eroilor “ nevű szervezet építtette és 1925-ben avatták fel. A mauzóleum kriptája az első világháború alatt, pontosabban az 1918-as harcok során elesett 771 román hősi halott hamvait őrzi. Közülük csupán 25 személyt azonosítottak, maradványaik külön fülkékben vannak, míg a 746 azonosítatlan hős maradványai az osszáriumban foglalnak helyet. Az épület falain 18 fekete és fehér márványból készült emléklap található, melyeken a román hősök neveit olvashatjuk. Kép: https://once.mapn.ro/, Georgeta Maiorescu

A vidék társadalmi és gazdasági múltjának jellegzetes szimbóluma a malom, illetve a vízzel hajtott szerkezetek. A környéken számos vízimalom nyomára lehet bukkanni, de kevés köztük a működőképes. Egyre több székelyföldi településen ismerik fel azt, hogy a régi, akár több száz éves vízimalmok ma is hasznosak lehetnek - elsősorban turistacsalogatóként, hiszen ezek az eredeti állapotukba visszaállított „csodamasinák” joggal tartanak igényt az emberek érdeklődésére. Az 1890-ben épített, jelenleg műemlék Tinka-malom lehetővé teszi, hogy az érdeklődők megismerkedjenek e szerkezet működésével, hozzátartozó elemeivel, hogy megtudják elődeink hogyan hasznosították a Békény-patak vizének erejét, hogy az lendületbe hozza a méretes malomkereket, amely porrá, lisztté zúzza a búzát. A Tinka-malom napjainkban már muzeális értékként van számon tartva, de még működőképes. Minden évben nagy sikernek örvend a gyergyószentmiklósi Tinka-malom udvarán szervezett rendezvénysorozat, amikor bárki bepillanthat a malom működésének titkaiba, valamint a különböző népi mesterségek fortélyaiba.

A Gyergyótölgyesen található vízimalmot 1875-ben fából építették, és még ma is működőképes. A vízifűrésznek több éles függőleges állású lapja van, melyek egy vízikerék segítségével felváltva mozognak felfelé és lefelé, a folyóvíz hajtóerejének hatására. A gyergyótölgyesi vízimalom és vízifűrész épületegyüttest műemlékké nyilvánították (kódja: HR-ll-m-B-12991), és beválogatták az Építészeti Műemlékek és Műemlék-épületegyüttesek Jegyzékébe (száma: 21 B0268), amely jegyzékhez tartozó épületek a Nemzeti Örökség részei. Szöveg és kép: http://www.cesavezi.ro/; http://www.ana-iorga.ro/

A homoródremetei szélmalom épülete helyi jelentőségű műemlék. A XIX. századra datált építmény egyedinek számít Hargita megyében. Külön érdekessége, hogy egy akkori vízimalom tőszomszédságában épült. A műemlék 2001-ben tulajdonost váltott, az új tulajdonos romantikus modorban alakíttatta át az építményt. A kétszintes épület kör alaprajzú, zsindellyel fedett. Terméskő falait az alsó szinten egyszerű, négyzetes záródású ablakok tagolják, a felső szint falát csupán egyetlen félköríves ablak töri meg. A környéken kuriózumnak számító szélmalom a XIX. század óta nem működik, csupán különleges látványossága a vidéknek.

A Tamási emlékmű Szervátiusz Jenő és fia, Tibor 1972 és 1974 között készült közös műve: egy 3 méter magas, 1 méter széles, nyolctonnányi faragott kőtömb, melyet a Hargitáról vittek oda. Az emlékmű faragványai Tamási Áron írói világának alakjait keltik életre: Magdó, az Énekes madárból ismert szerelmes fiatal leány, Jégtörő Mátyás és az ördög az Ördögváltozás Csíkban című novellából, illetve a pásztorfiú az Ábel-trilógiából, Tamási legismertebb művéből.

A madéfalvi SICULICIDIUM Emlékmű a Hargita Megyei Műemlékjegyzék (1992) szerint nyilvántartott történelmi emlékhely. A csíkszeredai Tamás József tervei alapján megvalósított műemléket 1905. október 8-án avatták fel. Az emlékmű közepén található turulmadár a gyergyócsomafalvi származású kiváló szobrász, Köllő Miklós műve, szárnyainak fesztávolsága pedig 2,6 m. A műemlék az 1764. január 7-én hajnalban az osztrák császári seregek által az álmukból felriasztott, majd lemészárolt több mint 200 székely polgári vértanúnak állít emléket. 1891-ben Orbán Gyula javaslatára jött létre az a kezdeményező bizottság, mely a műemlék megépítéséhez szükséges anyagi alapokat adományokból összegyűjtötte. A SICULICIDIUM, az emlékmű latin megnevezése valójában egy kronosztikon, melynek betűit latin számjegyekké átalakítva, majd összeadva megkapjuk a népirtás évszámát, az 1764-et. A latin név jelentése magyarul „székelygyilkosság”. Az emlékműre helyezett emléktáblán az események rövid ismertetése és az emlékmű felavatásának éve (1899) mellett egy vers is szerepel, amely a vérengzés vétlen és hősi áldozatainak emlékét idézi fel, akik a zsarnoksággal szembe mertek szállni és a székely szabadságjogok megőrzéséért adták életüket, követendő példát mutatva az utókor számára. Szöveg és kép: http://www.enciclopediavirtuala.ro/, https://www.harghita.ro/

Orbán Balázs a Székelyudvarhely melletti Székelylengyelfalván, ősi székely család sarjaként látta meg a napvilágot. Székelyudvarhelyen végezte tanulmányait, míg az 1846-os év tavaszán az otthoni tájat maga mögött hagyva vándorútra indult, ahonnan csak 1859-ben tért vissza. Az abszolutizmus évei alatt és az azt követő rövid, békés időszakban széltében-hosszában bejárta Székelyföldet. Meglátogatott minden egyes települést és a látnivalókról, illetve a természeti kincsekről pontos jegyzeteket és fényképeket is készített. 1868 és 1873 között jegyzetei nyomtatásban is megjelentek A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból címmel. Gyermekei nem születtek, így a székely népre hagyta hatalmas és időtálló művét. Utolsó kívánságának megfelelően Szejkefürdőn temették el. Sírja elé székelykapu sort állítottak, amelyből az utolsó az övé volt.

Az Emlékezés Parkját a Székelyudvarhelyért Alapítvány hozta létre. A szobrok 12 ismert történelmi, illetve mondabeli személyiséget ábrázolnak, ezek a következők: Kós Károly, Bethlen István, Wesselényi Miklós, Bethlen Gábor, Fráter György, Szent László, Csaba királyfi, Hunyadi János, Báthori István, II. Rákóczi Ferenc, Bem apó, Nyírő József, valamint tizenharmadikként a névtelen Vándor Székely. A szobrok alkotói Blaskó János, Hell Tibor, Krisztiáni Sándor, Lesmenyei Márta és Tóth Emőke szobrászművészek. Szöveg és kép: https://tourinfo.ro/

Járd körbe Erdélyt egyetlen nap alatt! A Mini Erdély Park Románia egyetlen multikulturális, tematikus makettparkja, amelyben Erdély legfontosabb történelmi épületeinek kicsinyített mását tekinthetik meg az érdeklődők. A park Szejkefürdőn, Székelyudvarhely határában található. A mintegy 8000 négyzetméteres területen látogatóink figyelmébe ajánljuk: • szabadtéri kiállításunkat, amely Erdély több mint 80 legjelentősebb várának, erődtemplomának, kastélyának és más műemléképületének makettjét mutatja be • ezek többsége a nemzeti örökség, illetve az UNESCO Világörökség része; • az országban egyedülálló Mini Székely gőzösön történő körsétát; • a bivalyosszekeres sétakocsikázási lehetőséget; • a Borvízmúzeumot; • Székelykapu-kiállítást; • az Orbán Balázs Látogatóközpontot; • játszóterünket. Jegyek:  • Felnőtt jegy: 40 lej • Gyermekjegy (3 éves kor alatt ingyenes): 25 lej • Nyugdíjas jegy: 25 lej • Csoportos felnőtt jegy (minimum 10 fő): 35 lej • Csoportos gyermekjegy (minimum 10 fő): 20 lej • Csoportos nyugdíjas jegy (minimum 10 fő): 20 lej *A Mini-Erdély Park jegyára tartalmazza a belépőt az Orbán Balázs Látogatóközpontba is. Mini Székely Gőzös:  • Felnőtt jegy: 10 lej • Gyermek jegy: 5 lej  A Mini Erdély Park megálmodója a Székelyföldi Legendárium csapata. A park célja, hogy maketteken bemutassa a multikulturális Erdély építészeti sokszínűségét, fénykorukban jelenítve meg a régió minden nemzetének legfontosabb épületeit. A bemutatott épületek közül több is az UNESCO Világörökség része. A maketteket a székelykeresztúri származású Vajda Domokos és Németh Hajnal Auróra képzőművész készítette, Gyöngyössy János történeti grafikus szakmai irányításával. A Mini Erdély Park egyedi Romániában, más európai parkok ihlették, mint a belgiumi Mini- Europe park Brüsszelben, vagy az osztrák Minimundus Klagenfurtban. A Mini Erdély Park létrehozása során innovatív megoldások által próbáljuk népszerűsíteni nemzeti kulturális örökségünket. A látogatóknak lehetőséget adunk, hogy kis méretben megnézzenek több fontos történelmi emlékművet, és ezáltal erősítsék nemzeti identitásukat, gazdagítsák tudásukat az épített kulturális örökség megismerésével.  Térségünk talán leghíresebb tömegközlekedési eszköze a Székely gőzös, amit a régió vasúthálózatának kiépítéséért harcoló Ugron Gábor és Orbán Balázs valósított meg. Az épületmakettek között több, mint 300 méteres sínpályán körutazást tehet a Mini Székelygőzös kertivasúton.

A Nyergestetői emlékmű együttes a székelyek történetének egy megindítóan hősies pillanatának állít emléket, mely az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó katonai cselekményeinek egyikéhez kapcsolódik. Itt teljesedett be ugyanis a sorsa annak a 200 székely vértanúnak, akik 1849-ben a magyar forradalmi hadtestben harcoltak az osztrák és orosz haderő ellen. Emlékezetükre 1897-ben egy 5.4 méter magas kőből készült műemléket emeltek, mely a Zsögödön megtelepedett Poulini olasz szobrász keze nyomát viseli. Az emlékműtől mintegy 100 méterre-északra található közös sírhant felett a 2000-es évek eleje óta egy másik emlékhely együttes alakult ki székely kopjafákból. Fotó: Szőke Éva

Az épület alapkövét 1895-ben helyezték el, míg az egykori Alsó tér legimpozánsabb épületét, a jelenlegi Polgármesteri Hivatalt 1897-ben adták át. Az egykori Udvarhely Vármegyei Hivatal épülete eklektikus stílusban épült Sztehló Ottó tervei szerint. Építője Ferenczi Endre mérnök volt, azonban a város akkori főépítésze, Haberstumph Károly is meghatározó szerepet játszott az épület létrejöttében. Az épületbelső különösen értékes terme a Tanácsterem, mely egy zárt udvar végében található, falait és mennyezetét pedig értékes falfestmények borítják. Ez 2000-től a Szent István nevet viseli, és a város legreprezentatívabb termeként szimpóziumok, konferenciák, kiemelkedő koncertek és ünnepi események színhelye. Szöveg és kép: http://www.odorhei-turism.ro/

A főtéren, a református templom melletti parkban látható a legnagyobb székely, Orbán Balázs (1829-1890) illusztris forradalmár, történész, etnográfus és politikus bronzszobra. Alkotói Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész és Antal Mihály, szabadkai öntőmester. A szobrot 1995. február 4-én avatták fel. Szöveg és kép: http://www.odorhei-turism.ro/