Helyek
Erődtemplom
Emlékmű
Karcfalva és Jenőfalva határában a Madics-hegy egy kiszögellésén emelkedik Csíkszék legfestőibb templomvára. Négy falu hite és ereje hozta létre e templomot valamikor az 1300-as évek elején. Törték ide a követ a dánfalviak, hordták a jenőfalvi szekeresek, rakták a falat a csíkmadarasi és karcfalvi atyafiak. Így épült, emelkedett a Nagyboldogasszony tiszteletére épült első templom.
A sziklamagaslaton emelt templom önmagát ajánlotta menedékül, ezért aztán a 15. században várfal épült köréje. Azt védelmezendő pedig egy kétemeletes torony, amely egyben harangtoronyként szolgált. A két méter széles alapokra négy öl, hét-nyolc méter magas terméskő falat raktak. A templomvár keleti részének a meredek sziklás emelkedés természetes védelmet nyújtott. A nyugati oldalon, ahol a domb a Madicsával összeér, egy második védvonal megépítésére is sor került, amely egy mély árokból és falból állt. Maga Orbán Balázs is csak a nyomait látta. Lehetséges, hogy ez a külső fal szolgálta a lábas jószágok védelmét az ostrom idején. A templomot körülvevő védőfalnak a története még egyelőre tisztázatlan, minden valószínűség szerint a 16. század táján építhették. Orbán Balázs valószínűnek tartja, hogy a várfal a török betörések ellen készült, hogy az Olt felvidékének lakói ott oltalmazhassák magukat.
A vár védelmét tovább fokozta, és a kapu védőit óvta a lőfegyverek ellen a bejárat elé, valószínűleg a 17. században épített, vékony pajzsfal vagy barbakán. A torony kívülre eső, eredetileg boltíves kapunyílását védelmi megfontolásokból ajtónyira szűkítették. A bejárattól balra pedig lőrést nyitottak.
Cârța 537035, Romania
Erődtemplom
Az 1999-ben az UNESCO Világörökség részévé nyilvánított székelyderzsi vártemplom Erdély egyik legjelentősebb erődtemploma.
A műemlék legnagyobb kincsei kétségtelenül a napjainkban is kiváló állapotban lévő, XV. századból származó, 1419-ben Ungi István fiának megrendelésére készült falfestmények, amelyek egyben a Szent László legendakörről készült egyik legjelentősebb festménysorozatot képezik.
Kiemelkedően fontos még a templom falában található, székely rovásírásos tégla is, melyet 1929-ben találtak meg - ennek felirata ma is látható. A tégla keletkezésének idejét a szakértők 1274 és 1431 közé teszik. A felirat tárgya a mai napig vita tárgyát képezi, a leginkább elfogadott változat szerint: ”Miklós Derzsi apa-pap”.
A várfal belső oldalán egykor körfolyosó (gyilokjáró) futott körbe, amelyet 1788-ban bontottak le, mivel a templom elveszítette védelmi jellegét. A templomfal érdekessége, hogy félnyeregtetős színeket építettek, ahová a falu lakói elhelyezhették ingóságaikat és a beköltöztetett hombárokban, szuszékokban gabonakészletüket tarthatták.
Itt az 5 méteres magasságot meghaladó helyiségek vastag falai egész évben állandó hőmérsékletet biztosítanak, évszaktól függetlenül. Ezért évszázadok óta a falu lakói itt tartják szalonna és füstölt hús készleteiket, emiatt kapta az erődtemplom bástyarendszere a ”szalonnás” előnevet.
A falu minden családja számára legalább egy fából készült tartószeg van fenntartva, melyre akasztva tárolhatja a füstölt húst, kolbászt, szalonnát, sonkát. A szegek használatának jogosultsága nemzedékről nemzedékre száll, a család által birtokolt fa szegek száma pedig a család társadalmi helyzetéről tanúskodik.
Még manapság is minden szerdán hajnalban, kakaskukorékoláskor - a középkorban megszabott szokásrendnek megfelelően - megszólal a harang, üzenve a falubelieknek, hogy jöhetnek a várfalhoz, hogy az elkövetkező hétre szükséges élelmiszer-tartalékokat hazavigyék.
A látogatók minden szerdán részt vehetnek a „szalonna-szertartáson”, ennek egyetlen előfeltétele, hogy néhány nappal azelőtt jelezzék részvételi szándékukat. Az sem teljesen szokványos, hogy a részvételi szándék telefonon keresztül is jelezhető, és egy megszabott díj ellenében a látogatók még kóstolóban is részesülhetnek. Ez a kötelező módon felszolgált pohárkányi étvágygerjesztő szilvapálinkából, illetve az azt követő házi juhsajtból, sonkából, hagyományos füstölt szalonnából áll, melyekhez persze igényelhetők még a helyi konyha különlegességei és házi bor is.
Szöveg és képek: http://virtualisszekelyfold.ro/; https://www.mediafax.ro/
Dârjiu 537075, Romania
Erődtemplom
A templom a falu északkeleti részén helyezkedik el. A templom a 15. században épült gótikus stílusban, amelyből mára csak a szentélye maradt meg.
A mai formáját az 1806-os restaurálás alkalmával nyerte el a templom, ekkor történt az ún. barokkosítás, hajóját meghosszabbították, illetve új mennyezettel látták el. Ekkor épült a templom tornya is.
A templomhoz kötődő érték annak művészi szárnyas oltára, mely 1510-ben készült. 1914-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba került, jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható.
A műemléktemplom harangjait a 16. század első felében öntötték, a Szentlélek Isten tiszteletére, a kisebbiket pedig páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel.
A templom mellett külön látványosság Csíkszék legöregebb fája, amit a környékbeliek a szentléleki hársként emlegetnek. Az 500 éves fa méltán nyerte el az európai Év fája verseny első díját 2010-ben.
Szöveg és kép: http://virtualisszekelyfold.ro
Leliceni 537268, Romania
Erődtemplom
A templom régebbi eredetére két kőbe vésett dátum is utal: a sekrestye külső falán, a nyugati ablak felett lévő 1230-as évszám és a templom kerítésébe beépített kövön olvasható 1247-es évszám.
A mai templom poligonzáródású, szépen boltozott apszissal, barokk stílusban átalakított hajóval és a 18. század végén épített toronnyal látható.
A szentély még őrzi gótikus jellegét, sarkait vízvetős támpillérek támasztják, mérműves gótikus ablakai vannak, gyámokra támaszkodó boltozattal. Szentélyének északi falán magasra helyezett, gótikus szentségtartófülke áll. A templom déli oldalához épített előcsarnok homlokzatán Szentháromság dombormű látható.
A hajó északi falán a közelmúltban egy falképrészletet tártak fel, amely a Szent László-legenda csatajelenetét láttatja. Keletkezését a szakemberek a 14. századra teszik. A szentély északi falán további falképet tártak fel, mely egy nagyobb méretű lovas alakját ábrázolja – ez a kép valószínűleg 17. századi alkotás.
Szöveg és kép: http://virtualisszekelyfold.ro/
Misentea 537269, Romania
Erődtemplom
A Göröcsfalva szélén elhelyezkedő csíkrákosi római katolikus templom építéstörténetére vonatkozóan rengeteg ellentmondásos adat fordul elő a szakirodalomban. A két falu határán épített templom elhelyezkedésére nagy valószínűséggel az a magyarázat, mint ahogy azt több hasonló példa is alátámasztja, hogy több falu közös templomának épült eredetileg.
A templomot a 18. században átépítették – az 1758-as barokkosításkor kapta a templom a keresztszárnyakat, valamint a déli bejárat előtti árkádos tornácszerű építményt.
Az épületet szabálytalan alakú, 17. századra datált védőfal veszi körül, melynek bejárata barokk homlokzati ívű.
A templommal kapcsolatos viták nagy része a torony különlegességéből adódik, amely furcsa rajzolatai révén egyedülállónak számít messze vidéken, a szakemberek jelentős része pogány kori jelképekként kezeli ezeket a rajzokat és ezek alapján a 12-13. századra datálják az építés korát. A legutóbbi kutatások azonban igencsak megkérdőjelezik ezt a feltevést és a képek 17. századi eredetét támasztják alá.
A templom egyéni és csoportos látogatása előzetes időpont egyeztetéssel történik, a +40 744 664 386-os telefonszámon.
Szöveg és kép: http://virtualisszekelyfold.ro/
Racu 537298, Romania
Kúria
Family-friendly látványosság
Emlékmű
A sepsiszentiványi Henter család vélhetően a 18. század elején építette barokk-reneszánsz stílusban a ma is álló udvarházat, valószínűleg egy, a Hadnagy családhoz kapcsolódó épület helyére.
A 18. században itt élt és tevékenykedett a tragikus sorsú id. Henter Ádám a feleségével, Sármasági Krisztinával. Fiuk, a már bárói címet szerző ifj. Henter Ádám (1714–1781) itt született, és a madéfalvi veszedelmet követően lett Csíkszék főkirálybírója. Feleségével, petki Nagy Borbálával a település patrónusaként maradt meg a köztudatban, hiszen a templom átépítésében is jelentős segítséget nyújtott. A család következő tagja, báró Henter Antal (1748–1824) császári-királyi kamarás, udvarhelyszéki főkirálybíró, akinek a felesége gróf Haller Anna volt. Hat gyermekük közül Henter József (1791–1867) volt a család utolsó fiúági örököse. Halálával kihalt a Henter család 1754-ben bárói címet szerzett ága. A jótékonyságáról, színház- és múzeumpártoló tevékenységéről ismert Henter Józsefet, bár Kelementelkén élt, a csíkszentimrei családi kriptában helyezték örök nyugalomra. Végrendeletében jelentős összeget hagyott a csíkszentimrei toronyépítésre. Egyetlen örököse az örökbe fogadott lánya volt – zágoni báró Szentkereszti Irén.
1878-ban pókakeresztúri Székely Endre (1835–1903), a csíkszentmártoni járás főszolgabírója vásárolta meg a terjedelmes birtokot, és feleségével, Babolcs Adéllal együtt a kúriába költözött. Ekkor jegyezte fel Veress Sándor plébános a domus historiába, hogy „ezen vásár a községnek valóságos előnyére esett”.
1922-ben Székely Endre örököseitől megvásárolta a birtok egy részét, „a rajta levő kúriális házzal és a gazdasági épületekkel” a helyi egyházközség – írta a domus históriába Kovács Balázs plébános. Később az egyházközség kénytelen volt átadni az egyházi iskola épületét az államnak, így 1948-ig ide költözött a felekezeti iskola. Ebben az épületben volt a falu kultúrháza és egyben mozija is 1934-től az új művelődési hajlék felépítéséig, 1973-ig. A kúriában rendezte be Salló István tanár, művelődésszervező a Csíki-medence első, 1957-ben létrehozott falusi múzeumát. Az 1970-es években még voltak itt osztálytermek, később évtizedekig üresen állt, és csaknem az enyészeté lett, annak ellenére, hogy az 1989-es rendszerváltás után, a Csíki Székely Múzeum közreműködésével többször volt próbálkozás a felújítási tervek elkészíttetésére és az időközben fedél nélkül maradt épület állagmegóvására.
2011-ben Csíkszentimre Község Polgármesteri Hivatala vásárolta meg az épületet 233.335 lejért. Felújítása az Európai Unió támogatásával a Regionális Operatív Program keretében zajlott 2020 és 2023 között. A restaurálási terveken Guttmann Szabolcs nagyszebeni főépítész vezetésével és a csíkszeredai Vallum Kft., személy szerint Korodi Szabolcs koordinálásával több tervezői iroda dolgozott.
NYITVATARTÁS
A henter-kúria előzetes bejelentkezéssel látogatható.
Időpontfoglalás az érkezés előtt legkevesebb három munkanappal kérhető.
Foglalásért hívja a +40 788 125 166-os telefonszámot hétfőtől péntekig 9–15 óra között.
Belépő: 10 RON/fő
A kúria kertje ingyenesen látogatható. A fákon kihelyezett QR kódok leolvasásával megismerheti a fák múltját.
Sântimbru/Csíkszentimre 537271, Romania
Emlékmű
A Jézus-kiáltó elnevezést a helyiek szerint azért kapta a hegy, mert Székelykeresztúr lakosai innen riasztották el egykor a tatár hadakat. A visszhang innen messze elhallatszik a völgybe, ezért az emberek Jézus nevét kiáltozták elkeseredésükben, azonban ezeket a kiáltásokat a tatárok félelmetes, nagy harcosok és erős seregek hangjainak vélték és ijedtükben elinaltak.
Az 537 méter tengerszint feletti magasságban állított keresztet a római katolikus egyház emeltette a sokat látott, régi fakereszt helyébe.
A kereszt és a rajta elhelyezett emléklap az első világháborúban elesett 144 székelykeresztúri áldozat nevét és emlékét őrzi.
Szöveg: http://www.legendarium.ro/jezus-kialto
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9kelykereszt%C3%BAr
http://keresztur.ro/index.php/hu/varosunk/varostoertenet
Kép:
http://www.magasbol.ro/index.php/telepuelesek/varosaink/78-szekelykeresztur
https://www.facebook.com/magasbolszekelyfold/
Cristuru Secuiesc 535400, Romania
Emlékmű
A 49-es villa, ma „Emil” Villa, Borszékfürdő építészetének egyik fontos történelmi épülete. Felújítására és megerősítésére a Regionális Operatív Program 5.1 prioritási tengelye, 5.1 beruházási prioritása – Természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, népszerűsítése és fejlesztése révén került sor.
A program fő célja a település fejlődésének fellendítése volt, a kulturális örökség és identitás megőrzése, védelme valamint hasznosítása által. Így a felújított épület a Balneoklímatikus Kiállítóközpontra jellemző kulturális célokkal, múzeumi és oktatási tevékenységekkel bővíthető, amely lehetővé teszi az épület szervezett látogatását. A projekt megvalósításával élénkül a város kulturális élete, vonzóbbá válik a turisták számára, és egyben a helyiek egyik büszkesége is lesz.
Az 1938-ban épült villa, 51-es szám alatt volt nyilvántartva, tulajdonosa a szomszédos városból, Maroshévízről származó Antal Constantin Emil volt.
Az eredeti épület 26 szobával rendelkezett. A második világháborút követően a 149/1948-as rendelet alapján államosították az épületet, ezt követően 1950-1970 között átalakították, 28 helyiségre és 71 szálláshelyre bővítették.
A felújított épület 2016. óta a borszéki városháza tulajdona. A Kulturális Minisztérium műemléki kategóriába sorolta.
A Primăverii utca 11. szám alatt található 49-es Villát vagy "Emil Villát" számos turisztikai látványosság övezi, mint például a Tündérkert, a Kossuth és Petőfi ásványvízforrások, a „Reménység” sípálya és nyári bobpálya. Az épület Kiállítási Központként működik majd, ahol megcsodálható az 1930-as évek építészete.
Az antik bútorokkal berendezett terek betekintést nyújtanak az épület fénykorának időszakába is.
Strada Primăverii 13, Borsec 535300, Romania
Emlékmű
A Heveder-patak völgyében működő vízifűrészt a helybéli Bentze József építette. Ez a legrégebbi meglévő deszkavágó gépezet, és ezért történelmi műemlékké nyilvánították, eredeti makettje pedig a gyergyószentmiklósi városi múzeumban van kiállítva.
Kép: https://voslobeni.ro/
Voșlobeni 537355, Romania
Emlékmű
Nyitva
Az Ezeréves határ Gyimesbükkön nemcsak történelmi jelentőséggel bír, hanem számos látnivalót is kínál az idelátogatóknak. Íme néhány kiemelkedő nevezetesség:
1. 30-as számú vasúti őrház
Az Osztrák–Magyar Monarchia idején épült, és a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti őrháza volt. Ma vasúttörténeti kiállításnak ad otthont, bemutatva a korabeli vasúti életet és a határőrizet történetét.
Bilibok Ágoston 0721814734
2. Rákóczi-vár romjai
A 17. században épült vár romjai a 30-as őrház fölötti magaslaton találhatók. Meredek lépcsősoron lehet feljutni, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a Tatros-völgyre és a környező hegyekre. Jelenleg építés alatt van így nem látogatható!
3. Gyimesi vesztegzár (Kontumác)
A 18. században épült karanténállomás, ahol az utazókat járványok idején elkülönítették. A vesztegzár területén található a Kontumáci Kápolna is, amely a karanténban lévők lelki támaszául szolgált.
Az egykori határkő, amely a történelmi Magyarország keleti határát jelölte, különleges díszítéssel rendelkezik: a Szent Korona elferdült keresztjével.
4. A Szent Korona ferde keresztjével díszített határkő
A történelmi Magyarország keleti határát jelző egykori határkő, különleges díszítéssel: a Szent Korona ferde keresztjével.
5. Természet és táj
A környék lenyűgöző természeti szépségekkel rendelkezik: zöldellő hegyoldalak, legelők, és a Tatros-folyó völgye kínál kiváló lehetőséget túrázásra és természetjárásra.
Ezek a látnivalók együtt egyedülálló élményt nyújtanak, ötvözve a történelmet, a kultúrát és a természet szépségét.
Ghimes - Faget, Romania
Emlékmű
Zetelaka községben az elmúlt évszázadokban számos vízzel működtetett fűrésztelep működött. Megjelenésüket a környező gazdag erdős vidék, valamint a gyors folyású, nagy hozamú, magas esésű hegyi patakok jelenléte segítette elő. Többségük építménye az idő folyamán elromosodott, vagy modern, elektromos berendezések kerültek azok helyébe.
Jelenleg ez az egyetlen működő fűrésztelep az ország központi területén, amely igyekszik visszahozni a régi fűrészmalmok hangulatát.
Szöveg és kép: http://vizifuresz.ro/
Izvoare 537362, Romania
Emlékmű
A hősök mauzóleuma a Maroshévíz-Borszék sugárúton található, a város végén. A hősök emlékét őrző „Cultul Eroilor “ nevű szervezet építtette és 1925-ben avatták fel.
A mauzóleum kriptája az első világháború alatt, pontosabban az 1918-as harcok során elesett 771 román hősi halott hamvait őrzi. Közülük csupán 25 személyt azonosítottak, maradványaik külön fülkékben vannak, míg a 746 azonosítatlan hős maradványai az osszáriumban foglalnak helyet.
Az épület falain 18 fekete és fehér márványból készült emléklap található, melyeken a román hősök neveit olvashatjuk.
Kép: https://once.mapn.ro/, Georgeta Maiorescu
Strada Toplița, Romania
Emlékmű
A vidék társadalmi és gazdasági múltjának jellegzetes szimbóluma a malom, illetve a vízzel hajtott szerkezetek. A környéken számos vízimalom nyomára lehet bukkanni, de kevés köztük a működőképes. Egyre több székelyföldi településen ismerik fel azt, hogy a régi, akár több száz éves vízimalmok ma is hasznosak lehetnek - elsősorban turistacsalogatóként, hiszen ezek az eredeti állapotukba visszaállított „csodamasinák” joggal tartanak igényt az emberek érdeklődésére.
Az 1890-ben épített, jelenleg műemlék Tinka-malom lehetővé teszi, hogy az érdeklődők megismerkedjenek e szerkezet működésével, hozzátartozó elemeivel, hogy megtudják elődeink hogyan hasznosították a Békény-patak vizének erejét, hogy az lendületbe hozza a méretes malomkereket, amely porrá, lisztté zúzza a búzát. A Tinka-malom napjainkban már muzeális értékként van számon tartva, de még működőképes.
Minden évben nagy sikernek örvend a gyergyószentmiklósi Tinka-malom udvarán szervezett rendezvénysorozat, amikor bárki bepillanthat a malom működésének titkaiba, valamint a különböző népi mesterségek fortélyaiba.
Gheorgheni, Romania
Emlékmű
A Gyergyótölgyesen található vízimalmot 1875-ben fából építették, és még ma is működőképes.
A vízifűrésznek több éles függőleges állású lapja van, melyek egy vízikerék segítségével felváltva mozognak felfelé és lefelé, a folyóvíz hajtóerejének hatására.
A gyergyótölgyesi vízimalom és vízifűrész épületegyüttest műemlékké nyilvánították (kódja: HR-ll-m-B-12991), és beválogatták az Építészeti Műemlékek és Műemlék-épületegyüttesek Jegyzékébe (száma: 21 B0268), amely jegyzékhez tartozó épületek a Nemzeti Örökség részei.
Szöveg és kép: http://www.cesavezi.ro/; http://www.ana-iorga.ro/
Tulgheș 537330, Romania
Emlékmű
Turisztikai cél
A homoródremetei szélmalom épülete helyi jelentőségű műemlék. A XIX. századra datált építmény egyedinek számít Hargita megyében. Külön érdekessége, hogy egy akkori vízimalom tőszomszédságában épült.
A műemlék 2001-ben tulajdonost váltott, az új tulajdonos romantikus modorban alakíttatta át az építményt. A kétszintes épület kör alaprajzú, zsindellyel fedett. Terméskő falait az alsó szinten egyszerű, négyzetes záródású ablakok tagolják, a felső szint falát csupán egyetlen félköríves ablak töri meg.
A környéken kuriózumnak számító szélmalom a XIX. század óta nem működik, csupán különleges látványossága a vidéknek.
Călugăreni 537178, Romania
Emlékmű
A Tamási emlékmű Szervátiusz Jenő és fia, Tibor 1972 és 1974 között készült közös műve: egy 3 méter magas, 1 méter széles, nyolctonnányi faragott kőtömb, melyet a Hargitáról vittek oda. Az emlékmű faragványai Tamási Áron írói világának alakjait keltik életre: Magdó, az Énekes madárból ismert szerelmes fiatal leány, Jégtörő Mátyás és az ördög az Ördögváltozás Csíkban című novellából, illetve a pásztorfiú az Ábel-trilógiából, Tamási legismertebb művéből.
Lupeni 537165, Romania
Emlékmű
A madéfalvi SICULICIDIUM Emlékmű a Hargita Megyei Műemlékjegyzék (1992) szerint nyilvántartott történelmi emlékhely.
A csíkszeredai Tamás József tervei alapján megvalósított műemléket 1905. október 8-án avatták fel. Az emlékmű közepén található turulmadár a gyergyócsomafalvi származású kiváló szobrász, Köllő Miklós műve, szárnyainak fesztávolsága pedig 2,6 m.
A műemlék az 1764. január 7-én hajnalban az osztrák császári seregek által az álmukból felriasztott, majd lemészárolt több mint 200 székely polgári vértanúnak állít emléket.
1891-ben Orbán Gyula javaslatára jött létre az a kezdeményező bizottság, mely a műemlék megépítéséhez szükséges anyagi alapokat adományokból összegyűjtötte. A SICULICIDIUM, az emlékmű latin megnevezése valójában egy kronosztikon, melynek betűit latin számjegyekké átalakítva, majd összeadva megkapjuk a népirtás évszámát, az 1764-et. A latin név jelentése magyarul „székelygyilkosság”.
Az emlékműre helyezett emléktáblán az események rövid ismertetése és az emlékmű felavatásának éve (1899) mellett egy vers is szerepel, amely a vérengzés vétlen és hősi áldozatainak emlékét idézi fel, akik a zsarnoksággal szembe mertek szállni és a székely szabadságjogok megőrzéséért adták életüket, követendő példát mutatva az utókor számára.
Szöveg és kép: http://www.enciclopediavirtuala.ro/, https://www.harghita.ro/
Siculeni 537295, Romania
Emlékmű
Turisztikai cél
Orbán Balázs a Székelyudvarhely melletti Székelylengyelfalván, ősi székely család sarjaként látta meg a napvilágot. Székelyudvarhelyen végezte tanulmányait, míg az 1846-os év tavaszán az otthoni tájat maga mögött hagyva vándorútra indult, ahonnan csak 1859-ben tért vissza. Az abszolutizmus évei alatt és az azt követő rövid, békés időszakban széltében-hosszában bejárta Székelyföldet. Meglátogatott minden egyes települést és a látnivalókról, illetve a természeti kincsekről pontos jegyzeteket és fényképeket is készített. 1868 és 1873 között jegyzetei nyomtatásban is megjelentek A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból címmel.
Gyermekei nem születtek, így a székely népre hagyta hatalmas és időtálló művét. Utolsó kívánságának megfelelően Szejkefürdőn temették el. Sírja elé székelykapu sort állítottak, amelyből az utolsó az övé volt.
Odorheiu Secuiesc 535600, Romania
Emlékmű
A Nyergestetői emlékmű együttes a székelyek történetének egy megindítóan hősies pillanatának állít emléket, mely az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó katonai cselekményeinek egyikéhez kapcsolódik. Itt teljesedett be ugyanis a sorsa annak a 200 székely vértanúnak, akik 1849-ben a magyar forradalmi hadtestben harcoltak az osztrák és orosz haderő ellen.
Emlékezetükre 1897-ben egy 5.4 méter magas kőből készült műemléket emeltek, mely a Zsögödön megtelepedett Poulini olasz szobrász keze nyomát viseli.
Az emlékműtől mintegy 100 méterre-északra található közös sírhant felett a 2000-es évek eleje óta egy másik emlékhely együttes alakult ki székely kopjafákból.
Fotó: Szőke Éva
DN11B, 537066, Romania
Emlékmű
A főtéren, a református templom melletti parkban látható a legnagyobb székely, Orbán Balázs (1829-1890) illusztris forradalmár, történész, etnográfus és politikus bronzszobra. Alkotói Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész és Antal Mihály, szabadkai öntőmester. A szobrot 1995. február 4-én avatták fel.
Szöveg és kép: http://www.odorhei-turism.ro/
Odorheiu Secuiesc 535600, Romania