Romániai Magyar Közgazdász Társaság

A Hargita Székely Néptáncszínház története 1970-ben kezdődött, amikor egy központi szakszervezeti rendeletben előírták, hogy olyan szakszervezeti zenekarokat hozzanak létre országszerte, amelyek a vidékre jellemző falusi együttesek muzsikáját játsszák. Az elképzelés az volt, hogy a vidéken alakult tánccsoportok ezekhez a zenekarokhoz fordulhatnak a műsoraik zenei kíséretéért, őket hívhatják a fellépéseikre. Csíkszeredában a helyi szakszervezeti vezetők úgy döntöttek, azzal az energiával, amivel ez a zenekar kijárna terepre, létrehoznak egy reprezentatív tánckart, ami a megyét, a várost képviseli. Az akkori szokásoknak megfelelően a táncosokat különböző vállalatoktól „vették kölcsön” heti egy, később heti két napra a próbák idejére. Így egyfajta félhivatásos együttesként alakult meg a régi Hargita Együttes. Az Együttes működésének első húsz évében az akkori hatalom elvárásainak megfelelően, kitéve a rendszer visszásságainak, de mégis folyamatosan, sikeresen működött. 1990-ben sikerült megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy egy hivatásos együttes szülessen. Az 1970-ben elindult csíkszeredai táncház új vonalat határozott meg a néptánc és népzene terén: visszanyúlni a gyökerekhez, az eredetiséget keresni. Ez lett az új együttes gondolatiságának egyik alapja is. Az induló csapat táncosai gyakorlatilag a fiatal Stúdió Együttesből kerültek ki. A tánckar eleinte szinte kizárólag azokból a lelkes fiatalokból állt, akik a Csíkszeredában 1985-ben újraalakult táncházban, majd az 1986-ban nagyrészt a táncházasokból verbuválódott új együttesben, a Stúdióban táncoltak. Az Együttes egy ideig továbbvitte az elődök örökségét, és fokozatosan fordult az eredetiség, az ősiség felé. Sorra készültek az előadások. Új lendülettel, új szempontok szerint, új táncosokkal újultak meg, kerültek színpadra a régi hagyományaink. Következtek a kilencvenes évek nagy bemutatói, amik igazán meghozták az első sikereket a hivatásos együttes életében. Szalay Zoltántól András Mihály vette át az Együttes vezetését Olyan alkotók fémjelezték ezt a korszakot, mint Szalay Zoltán (aki az első években igazgatója is volt az együttesnek, Bodó Bán János, Fodor Csaba, András Mihály (a jelenlegi igazgató), Sára Ferenc, Tímár Sándor. A kétezres évekre fordulva megmaradt az alkotó lendület. Orza Călin hozott új gondolkodásmódot, kísérletező kedvet és új felfogású műsorokat ebben az időszakban. Az évtized közepén indult az a mai napig tartó folyamat, hogy vendég-alkotók mellett az együttes táncosai is egyre bátrabban vettek részt a műsorok színpadra állításában. Az Együttes számtalan fellépéseiből nehéz kiemelni bármit is, hiszen ugyanolyan fontosak a szórványtelepülések elhanyagolt kultúrotthonainak repedezett színpadai, mint a nyugati turnék csillogó koncerttermei. Mégis említsünk meg néhány kiemelkedő meghívást, hiszen nem mindennapi dolog, hogy egy együttes heteket tölthessen Európa nagyvárosaiban, vagy éppen a távol-keleten. Ha csak az igazán rangos fellépéseket emelnénk ki a számos közül, meg kell említenünk azokat a világkiállításokat, amelyeken a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a romániai multikulturalizmust képviselte. Ezek a Hannover 2000, a 2008-as zaragozai, a 2010-ben megrendezett sanghaji, a koreai Yeosu-ban 2012-ben, valamint a 2022-ben Dubajban tartott világkiállítás. Érdemes felsorolnunk még néhány jelentős turnét. Az egyik a 2000-ben megszervezett, hét országot átölelő Kárpát-medencei előadássorozat, amely során az összes olyan országot érintette az Együttes, ahol őshonos magyar lakosság él. 2002-ben háromhetes svédországi turnén vett részt az Együttes, 2007-ben tíz napon át Kína nagyvárosaiban szerepelt, 2018-ban Manchesterben. Fontos az Együttes számára az Anyaország településeivel való jó kapcsolat, ezért évente több alkalommal részt vesz magyarországi turnékon is. Értesítjük Önöket arról, hogy együttesünk a jegyértékesítést ezentúl a helyi fejlesztésű Biléta platformján fogja végezni.  Fontos tudnivalók a jegyvásárlásról: Jegyeket elővételben a https://bileta.ro oldalon, személyesen a Csíki Mozi jegypénztárában, illetve előadás előtt egy órával a helyszínen. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy kedvezményes jegyet kizárólag személyesen lehet vásárolni. A Csíki Mozi jegypénztárának nyitvatartási programja: hétköznapokon 8:00-16:00 óra. 

2013-ban azért hoztuk létre az IT Plusz Klasztert Csíkszeredában, hogy a Székelyföldön is megnőtt IT&C iparág szereplőit összekapcsoljuk– mind technikai eszközök és módszerek, mind pedig humántőke és tudásbázis szempontjából – a hatékonyabb együttműködés érdekében. Klaszterünk folyamatosan bővül, 2018-ban közel 50 székelyföldi vállalkozás dolgozik együtt, akik kiváló szakmai tudással, erős kapcsolati hálóval és sikeres referenciamunkával rendelkeznek. Tagjaink egyedi szoftvertermékek fejlesztésével és támogatásával, IT-tanácsadással, valamint hardver-termékek és távközlési megoldások szállításával és karbantartásával foglalkoznak többnyire. A 2017-es évi jelentések alapján több mint 300 szakembert foglalkoztatnak, összesen 111 millió lejes (25+ millió euró) üzleti forgalmat bonyolítottak le. Célunk hogy egy hosszú távú, digitális jövőképet hozzunk létre és bevonjuk fiatalokat ebbe a folyamatba, munkába. Arra bátorítjuk őket, járják a világot, szerezzenek tapasztalatot és térjenek haza, kamatoztassák itthon tudásukat, dolgozzunk együtt Székelyföld élhetőbb jövője érdekében.

Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségét a 322/2015-ös tanácshatározat alapján hozta létre Hargita Megye Tanácsa csíkszeredai székhellyel, azzal a fő céllal, hogy tevékenységével és az általa létrehozott programokkal hozzájáruljon Hargita megye fejlődéséhez, valamint szükség esetén a Tanács tevékenységéhez kapcsolódó szakmai háttérmunka megszervezéséhez. Az ügynökség a 131/2016-os tanácshatározat értelmében jogosult három megyei jogú városban területi irodákat működtetni: Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Maroshévízen, a területileg kiegyensúlyozott, és a helyi szereplőkhöz közeli működés érdekében. Az ügynökség egy nyitott és fejlődő szervezet, amely közvetítő és szolgáltató tevékenységével segíti a térségi kezdeményezéseket, és együttműködik az érintett szereplőkkel Hargita megye kiegyensúlyozott fejlődése érdekében, ugyanakkor szükség esetén közreműködik a régió fejlesztésére irányuló hazai és nemzetközi erőforrások koncentrálásában, valamint a befektetések területi hatékonyságának fokozásában. Programjaival igyekszik hozzájárulni egy vállalkozóbarát Hargita megye létrehozásához, ösztönzőleg hatni a külső források léhívására és támogatni a régióban megvalósuló fejlesztéseket, befektetéseket, felkarolni az új, innovatív ötleteket, ösztönözni a munkahelyteremtést, a vállalkozói kedvet és a régió egészére kiterjedő elképzelések megvalósítását, valamint hasznos információkkal szolgálni a megye gazdasági fejlesztése terén. Az ügynökség munkatársai lelkes, javarészt fiatal közgazdászok, akik munkájuk során kiemelt figyelmet fordítanak az ingyenes és nyílt forráskódú eszközök (Linux, LibreOffice, Drupal, stb.) használatára, ezáltal is szem előtt tartva a költséghatékony munkavégzést.

Ecole de BUDO RAJI Romania - Székelyudvarhely

Szentegyházi Huszárok

A Hargita Megyei Kulturális Központ az 1968-ban megalakult Megyei Népi Alkotások Házának jogutódja, jelenleg a Hargita Megyei Tanács önálló jogi személyként működő szakintézménye. A megyei kulturális élet tudományos és módszertani központjaként segíti a helyi társadalom különböző közművelődési és közösségi szerveződéseit, szaktanácsadó és rendezvényszervező szerepe révén összekötő kapocsként szolgál a közművelődési intézmények és civil szervezetek körében.

1998-ban, civil kezdeményezés nyomán, önkormányzati támogatással létrejön a Csíki Játékszín. 1999 tavaszán Parászka Miklós vezetésével elkezdődik a csíkszeredai hivatásos magyar színjátszás története. Parászka Miklós 1999-2018 januárjáig vezeti a Csíki Játékszínt. Köszönhetően a változatos műsörkínálatnak és a minden korosztálynak kínált bérletrendszernek, a közel két évtized alatt sikerült kiépíteni, megteremteni egy stabil színházat szerető közönségbázist. 2018 tavaszától Kányádi Szilárd, színész/rendező veszi át a színház igazgatását.  A Csíki Játékszín elsődleges célja a város és a térség kulturális igényeinek kielégítése és bővítése. A teátrum évadonként 5-6 nagyszínpadi és 4-6 stúdió termi bemutatóval jelentkezik, továbbá számos vendégelőadást hív az országból és a határon túlról egyaránt.  Színházunk változatos gyermek- és ifjúsági repertoárral igyekszik színesebbé tenni a 3-18 éveseknek szóló kulturális kínálatot.    Évente megrendezésre kerül a Lurkó Fesztivál, amely Erdélyben egyedülálló gyermek- és ifjúsági színházi találkozó, mely nem kimondottan bábszínházi fesztivál. A legfiatalabb korosztály számára nyújt válogatást színvonalas gyermek- és ifjúsági színházi produkciókból. Elsősorban a 3-18 éveseknek nyújtott kulturális kínálat színesebbé tétele érdekében Csíkszereda Önkormányzati Színháza, a Csíki Játékszín szervezi a fesztivált, majdnem két évtizedes múltra visszatekintő gyerekszínházi tevékenysége fontos fejleményeként. 

A Megyeháza Galéria elsődleges célja az erdélyi magyar alkotók társadalmi megbecsültségének növelése. Ezt Hargita Megye Tanácsa a műveik népszerűsítésével és felmutatásával kívánja elérni. 2012. október 30-án megnyílt a Megyeháza Galéria. A megyei önkormányzat kiállítótere a művészetek – ideértve az irodalmat, színházat, zenét, képzőművészeteket – befogadó tere és otthona kíván lenni. A galéria elsődleges feladata a szűkebb értelemben vett székelyföldi alkotók népszerűsítése. A galéria programjainak kialakításakor a minőség mellett az is szempont, hogy a rendezvények minél szélesebb érdeklődési kört lefödjenek. Ezért a programjai során arra törekszik, hogy ötvözze a művészeti ágakat, akárcsak most. A galériát András Alpár és Lőrincz Barna tervezte. Forrás: hargitamegye.ro/