Romániai Magyar Közgazdász Társaság
Romániai Magyar Közgazdász Társaság

Romániai Magyar Közgazdász Társaság

Leírás

Az erdélyi magyar gazdasági szakemberek szerveződésének első kísérlete 1769-re tevődik, a Nagyszeben központú Mezőgazdasági Egyesület alakulásával, amely ugyan csak néhány évig működhetett, azonban munkássága ma is példaértékű lehet. A második szerveződési próbálkozás 1844-es év terméke, amikor létrejön kolozsvári központtal Az Erdélyi Gazdasági Egyesület, melyet a szabadságharc sikertelensége 1849-ben elsepert. Hat éves megszakítás után gróf Mikó Imre kezdeményezésére Erdélyi Gazdasági Egylet néven újraalakult az erdélyi magyar gazdatársadalom szervezete, mely ezen a néven működött, amelynek gróf Mikó a haláláig (1876) elnöke maradt. Később a közgazdászok és agrárgazdászok más-más szervezetekbe tömörültek.

Az Erdély-területi közgazdászok is az 1894-ben megalakult Magyar Közgazdasági Egylet (ma Magyar Közgazdasági Társaság) keretében gazdag közéleti és szakmai munkásságukkal hagytak maradandót az utókórnak. Többek között igazolja az erdélyi magyar közgazdászok termékeny munkásságát az a 16 erdélyi városi és megyei monográfia, amelyek a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Közgazdasági Egylet közös meghirdetésére készültek el és jelentek meg az első világháború kezdetéig. s amelyek az összmagyar gazdasági monográfiák 42%-át jelentették. Sajnos ezután az erdélyi magyar közgazdászoknak hetven évig nem volt hivatalosan elfogadott szakmai szerveződésük. Erre csupán 1990-ben nyílt lehetőség.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság megalakulása és a kolozsvári bíróságon történt bejegyzése után (1990. augusztus 2.), Erdély minden részén sorra alakultak az RMKT helyi szervezetei is. Ma már, néhány kivételtől eltekintve, Erdély legtöbb megyéjében, vagy nagyobb városában működik helyi szervezet, szám szerint tizenkettő (Arad, Brassó, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagybánya, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely, RIF). Szándékunkban áll más helyi szervezetek megalakítása is.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság a romániai magyar közgazdászok és gazdasági kérdések iránt érdeklődők horizontálisan alakult szakmai szervezete, mely szerint minden helyi szervezet önállóan fejti ki tevékenységét a helyi igények és lehetőségek figyelembevételével, az alapszabályzatban foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében. Munkájukban az országos vezetőség, mely jelenleg elnökből, valamint négy alelnökből áll, s amelyen konzultatív joggal a tiszteletbeli elnök is részt vesz, a lehetőségek mértékében igyekszik mindenben segítségükre lenni. Az 1998-as év tavaszától működő RIF, amelyet lelkes fiatal csapat hozott létre, saját kezdeményezésükre (RMKT Ifjúsági Frakciója) a romániai magyar ifjú közgazdászok, valamint gazdasági kérdések iránt érdeklődő fiatalok szakmai és érdekvédelmi csoportosulása, mint az RMKT alappillére.

A Társaság 1997-től saját tulajdonú székházzal rendelkezik Kolozsváron, melyet a 2001-2002-es év folyamán előadóteremmel és fogadószobával bővített. Itt helyet kapott egy irodahelyiség, egy tanácskozóterem és egy könyvtárszoba (plusz teakonyha, fürdőszoba, pince, kamra). A székházat 1998. január 24-én a helyi szervezetek képviselői, a hazai és magyarországi meghívottak jelenlétében avatta fel. 1998 áprilisától ügyvezető titkárt alkalmazott, akinek a munkája láthatóan hozzájárult a társaság tevékenységének fellendítéséhez. A társaság munkája volumenének növekedése következtében 1999 áprilisától még egy négyórás munkaidejű könyvtáros, 2001 decemberétől egy titkár alkalmazására is sor került. Jelenleg teljes infrastruktúra áll az alkalmazottak, a tisztségviselők, valamint a rendezvények szervezői rendelkezésére (telefon, számítógépek, nyomtatók, fóliavetítő, videó, televízió stb.).

Társaságunk állandó feladata gazdasági jellegű konferenciák és szemináriumok, szakmai előadások és kerekasztalok szervezése. Szakmai elismerés övezi kiadványainkat a Közgazdász Fórum nemzetközileg is elismert gazdasági tudományos szaklapot, a Közmag Gazdasági Magazin, ifjúsági gazdasági szaklapot. Sikeres elismerés övezi Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából I-III. kötet, Szövetkezetek Erdélyben és Európában, Széchenyi és Erdély, Gazdaság és gazdaságtudományok Brassai Sámuel életművében, Román-magyar és Magyar-román gazdasági szakszótár könyvek és tanulmánykötetek kiadását és, terjesztés. Közel negyedévszázados szorgos tevékenység eredménye szakmai könyvtárunk működtetése, mely maErdély legnagyobb magyar gazdasági szakkönyvtára

Figyelembe véve eredményeinket, Társaságunk 2011-ben elnyerte a romániai magyar közösség legerősebb civil szervezete díját, majd 2014-ben Wekerle Sándor Kárpát-medencei gazdasági díjat kapott.

Hasonló helyek

Demografie- demográfia Populația orașului este formată predominant din etnici maghiari (peste 87%). A város 87%-a magyar nemzetiségű. Cartiere Negyedek A városnak három negyede van, a Virág, a Bucsin és a Forradalom negyedek. Orașul are trei cartiere: Bucin, Florilor și Revoluției. A három negyeden kívül említésre méltó a központ és a nagy területen fekvő lakóterületek, amelyek a három már említett lakótelep szélén terülnek el. A lakosság jelentős hányada a város Felszegnek nevezett északi részén lakik. Pe lângă acestea, mai sunt zona de centru, precum și zonele locuite, foarte extinse, aflate la marginea acestor cartiere. O populație însemnată a orașului locuiește în partea de sus a orașului, numită Felszeg de către localnici. Turism Turizmus Gyergyószentmiklós földrajzi fekvésének köszönhetően jó eséllyel válhat rangos turisztikai várossá. Orașul are mari șanse de a deveni un oraș turistic de prim rang, avantajat fiind de poziția sa geografică potrivită: între munți, în apropierea lacului de baraj natural Lacul Roșu (la 25 km), iar la 60 km se află stațiunea Praid (aici se găsesc Salinele Praid, una dintre cele mai mari mine de sare din țară și Europa). De asemenea se poate schia în stațiunea Izvoru Mureșului (la 20 km), pe vârful Bucin (situat pe drumul care face legătura cu Praid), sau se poate vizita stațiunea Borsec (la aproximativ 50 km). Cea mai înaltă construcție a orașului este un turn din zona industrială, situat într-o zonă mai puțin locuită (cea de „dincolo de calea ferată”) din vestul orașului. Împrejurimile orașului În jurul orașului se găsesc Lacu Roșu, Cheile Bicazului și câteva sate (cu populație între 3.000-7.000 locuitori). Obiectiv memorial Parcela Eroilor din Primul Război Mondial. Parcela, situată în cimitirul comunal de pe strada Cimitirului, are o suprafață de 210 m² și a fost creată în anii Primului Război Mondial. În cadrul ei sunt înhumați 168 de militari de diferite naționalități – maghiari, germani, ruși, români, slovaci, italieni – decedați în spitale sau în prizonierat în anii primei conflagrații mondiale. Parcela, înconjurată de o bordură de piatră, are 62 de cruci din granit pe care sunt gravate numele celor care odihnesc aici. Pe monumentul comemorativ este gravat în limba maghiară: „A hazaert 1914-1918 evekben/ hösi halalt haltak” („Și-au dat viața eroic pentru patrie. 1914-1918”); „Emléküket hálás kegyelettel/ örzi a nemzet” („Națiunea păstrează cu pioșenie amintirea lor”). Învățământ Există patru licee, dintre care unul are limba de predare limba română („Liceul Teoretic Sfântu Nicolae”) și trei au limba de predare limba maghiară („Liceul Teoretic Salamon Ernő”, „Grup Școlar Construcții de Mașini” și „Colegiul Tehnic Batthyány Ignác”). Dintre acestea Liceul Teoretic Sfântu Nicolae și Liceul Teoretic Salamon Ernő sunt licee teoretice, iar Grupul Școlar Construcții de Mașini și Colegiul Tehnic Batthyány Ignác sunt licee tehnologice, primul primul având în mare parte profil tehnic, iar cel de-al doilea profil servicii. Există trei gimnazii: „Școala Fogarassy Mihály” (fosta Școală nr. 1), „Școala Vaskertes” (fosta Școală nr. 6) și „Școala Kós Károly” (fosta Școală nr. 2). Cele trei gimnazii au limba de predare limba maghiară. De asemenea Liceul Teoretic Sfântu Nicolae, are și clase gimnaziale, cu limba de predare limba română. Două universități au deschis aici centre de învățământ la distanță: Babeș-Bolyai (Cluj-Napoca) și Hyperion (București).
Municipiul Gheorgheni, Gheorgheni, Romania, 535500
Odorheiu Secuiesc, Romania
1 esemény
Hargita Megyei Szabadidős Sportegyesület
Középcsík egyik jelentõs településeként ismerik. Egykori neve Szépmezõ volt. Csíkszeredától a 12A országúton közelíthetõ meg (12 km). Elõkelõbb voltát, kereskedelmét és iparát a Moldovából ide telepedett örmény kereskedõ családoknak is köszönhette. A Szépvízi járás székhelye volt. Az 1700-1800-as években Szépvíz a Csíki-medence legjelentõsebb kereskedelmi központja volt. Élénk kereskedelmet folytatott Moldvával. A csíki csergekészítés egyik jelentõs helyeként ismerték. Mindig népes falu volt, és vásártartási joggal rendelkezett. Lakóinak száma 1992-ben 1.768 fõ, melybõl 12 román és 1.755 magyar. Négy falut irányít. A község lakossága 1996. január 1-én 3.672 fõ volt. Forrás: http://www.szepviz.eu/phpPages.php?pageID=191&CategoryID=871&AOfTemplate=00552
Strada Mihăileni, Frumoasa 537115, Romania
Hargita Megye Tanácsának testülete 30 tagból és a megyei tanács elnökéből áll. A megyei tanács saját tagjai sorából titkos szavazással két alelnököt választ. A testület üléseit a megyei tanács elnöke hívja össze és vezeti. A testület havonta ülésezik, ezek az ülések nyilvánosak. A tanácskozáson a napirenden szereplő témák megvitatására kerül sor. A megyei tanács feladat- és hatáskörében eljárva határozatot hoz, a jelen lévő tagok többségének szavazatával. A törvény által meghatározott esetekben a testület döntéseinek elfogadásához minősített többség szükséges. Hargita Megye Tanácsának testülete a vonatkozó jogszabályi rendelkezések és a 215/2008-as számú megyei tanácsi határozattal elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat alapján látja el feladat- és hatásköreit.
P-ţa Libertăţii, nr. 5, Miercurea-Ciuc, Romania, 530140
1 esemény
Hargita megye legészakibb települése. A község északi határa Suceava megyével határos a Tomantec-patak mentén. Az 1860-as évekig Székelyföld legészakibb települése volt. Ekkor a falu határának fele Ditró község havasi külterülete volt. Bélbor a maroshévízi vasútállomástól 28 km-re fekszik. Bélbortól a Suceava megye határa már csak 9 km-re van. Bélbor és Hollósarka (Capu Corbului) távolsága a 174B megyei úton 18 km. Az 1992-es népszámláláskor csupán 71 magyar lakott a román többségű (2.850 fő) községközpontban. Bélbor a Kis-Beszterce völgyében,900-1053 m magasságban, hatalmas ősfenyves közepén fekszik. Bélbor turisztikai értékei a változatos összetételű, főleg szénsavas ásványvízforrások, és a gyógylápok. Bélbor Hargita megye ásványvizekben leggazdagabb községe, közel 700 ásványvízforrással, melyek vetekednek a borszéki vizekkel. Orbán Balázs ottjártakor a Sáskaréten hatvannál több forrást említett, melyekből a legnevezetesebb a Rotyogó volt. Hegyi lápjait is borvizek táplálják. Forrás: www.harghita.ro
Bilbor 537020, Romania
Gyergyóholló a Beszterce és Gyergyói hegység között helyezkedik el. A Beszterce mellékfolyója, a Kis- Beszterce szeli át. Hollósarka (Capu Corbului) település is hozzá tartozik, melynek déli részén látható a Holló csúcs (1173m). Gyergyóhollót délen a Korhán hegy, északra pedig a Batca Arsurilor csúcs (1385 m). őriz. Tölgyes községgel, Borszékkel valamint Bélborral szomszédos.
Corbu 537330, Romania
Strada Eroilor, Toplița 535700, Romania