Orbán Balázs síremléke – A Szejkefürdői székelykapuk

Európában ritkának számítanak a panorámakabinok. Romániában két ilyen található, mindkettő a Békás-szorosban. Ezeket a hegyi menedékházakat 2021-ben létesítette a Gyilkostó Adventure Egyesület és Hargita Megye Tanácsának Hegyi és Barlangimentő Közszolgálata. Az egyik a Mária-kőn, a másik a Gyilkos-havason kapott helyet. A menedékházak nem csupán látogathatóak, az érdeklődők éjszakázhatnak is bennük (50 RON/fő/éjszaka). Ehhez csupán előzetesen egyeztetniük kell a Salvamont-al (+4074 4701 815), vagy foglalhatnak online az In Time applikáció segítségével. Fotók: Péter Kázmér & Radio Cluj

A Márton Áron Látogató- és Zarándokközpont Csíkszentdomokoson, Hargita megyében található. A központ elsődleges célja, hogy az ide látogató zarándokokat és turistákat kiszolgálja, információkkal lássa el, civilizált pihenőhelyet biztosítson számukra. Ugyanakkor ideális helyszín a Márton Áron Múzeum programjainak, időszakos kiállításainak. Nem utolsó sorban, az épület a helyi közösség, délutáni iskolán kívüli tevékenységek, szabadidős programok számára is praktikus, kényelmes, méltó otthon lesz.

Kedves Látogató! Élményekkel teli időutazásra hívjuk Önt, melynek során bepillantást nyerhet a székelység ezer éves történelmébe. Kiállításunkat, amely a székely hadszervezetek és a határőrizet történetét mutatja be a Keleti-Kárpátokban, az Árpád-kortól a második világháború végéig, egy impozáns épületben, három szinten rendeztük be. A 2021 augusztusában megnyitott Székely Határőr Emlékközpont hiánypótló és egyedi turisztikai célpont Székelyföld térképén. Várjuk Önöket a szépvízi Székely Határőr Emlékközpontba! Jegyárak/Belépők • Felnőtt: 30 lej • Diákoknak/egyetemi hallgatóknak: 15 lej (kötelező a diák- vagy hallgatói igazolvány felmutatása) Tiszteletjegyet biztosítunk a múzeumi dolgozók, az újságírók, a csoportot kísérő pedagógusok és az idegenvezetők részére. A kiállítást nem ajánljuk 10 év alatti gyerekeknek. A kiállítás megtekintésének időtartama: 90-120’ A kiállításon az idegenvezetést három nyelvű (magyar, román és angol) audioguide biztosítja. A helyszínen fényképezés, hangfelvétel és videófelvétel készítése szigorúan tilos! Nyitvatartás: Szerda 10-16 Csütörtök 10-16 Péntek 10-16 Szombat 10-16 *utolsó belépés: 15:30

Járd körbe Erdélyt egyetlen nap alatt! A Mini Erdély Park Románia egyetlen multikulturális, tematikus makettparkja, amelyben Erdély legfontosabb történelmi épületeinek kicsinyített mását tekinthetik meg az érdeklődők. A park Szejkefürdőn, Székelyudvarhely határában található. A mintegy 8000 négyzetméteres területen látogatóink figyelmébe ajánljuk: • szabadtéri kiállításunkat, amely Erdély több mint 80 legjelentősebb várának, erődtemplomának, kastélyának és más műemléképületének makettjét mutatja be • ezek többsége a nemzeti örökség, illetve az UNESCO Világörökség része; • az országban egyedülálló Mini Székely gőzösön történő körsétát; • a bivalyosszekeres sétakocsikázási lehetőséget; • a Borvízmúzeumot; • Székelykapu-kiállítást; • az Orbán Balázs Látogatóközpontot; • játszóterünket. Jegyek:  • Felnőtt jegy: 40 lej • Gyermekjegy (3 éves kor alatt ingyenes): 25 lej • Nyugdíjas jegy: 25 lej • Csoportos felnőtt jegy (minimum 10 fő): 35 lej • Csoportos gyermekjegy (minimum 10 fő): 20 lej • Csoportos nyugdíjas jegy (minimum 10 fő): 20 lej *A Mini-Erdély Park jegyára tartalmazza a belépőt az Orbán Balázs Látogatóközpontba is. Mini Székely Gőzös:  • Felnőtt jegy: 10 lej • Gyermek jegy: 5 lej  A Mini Erdély Park megálmodója a Székelyföldi Legendárium csapata. A park célja, hogy maketteken bemutassa a multikulturális Erdély építészeti sokszínűségét, fénykorukban jelenítve meg a régió minden nemzetének legfontosabb épületeit. A bemutatott épületek közül több is az UNESCO Világörökség része. A maketteket a székelykeresztúri származású Vajda Domokos és Németh Hajnal Auróra képzőművész készítette, Gyöngyössy János történeti grafikus szakmai irányításával. A Mini Erdély Park egyedi Romániában, más európai parkok ihlették, mint a belgiumi Mini- Europe park Brüsszelben, vagy az osztrák Minimundus Klagenfurtban. A Mini Erdély Park létrehozása során innovatív megoldások által próbáljuk népszerűsíteni nemzeti kulturális örökségünket. A látogatóknak lehetőséget adunk, hogy kis méretben megnézzenek több fontos történelmi emlékművet, és ezáltal erősítsék nemzeti identitásukat, gazdagítsák tudásukat az épített kulturális örökség megismerésével.  Térségünk talán leghíresebb tömegközlekedési eszköze a Székely gőzös, amit a régió vasúthálózatának kiépítéséért harcoló Ugron Gábor és Orbán Balázs valósított meg. Az épületmakettek között több, mint 300 méteres sínpályán körutazást tehet a Mini Székelygőzös kertivasúton.

Szeretettel várjuk Csíkszentsimonba, a Csíki Sör Manufaktúra telephelyére minden héten hétfőtől szombatig. A látogatás nem csak a szemet kápráztatja el – bepillantást engedve a sörgyártás titkaiba –, hanem sörkóstolásban is részük lehet.  Ahhoz, hogy a sör jól essen, meg kell vetni neki az ágyat. Ezért étkezési lehetőség is van. Hagyományos sörhöz hagyományos székely ételek. Ajánlat: 1 h | 45 Ron / fő  • részletes látogatás és a használt technológia ismertetése • 100 g Csíki Csipsz kóstoló • korlátlan sörfogyasztás 2 h | 85 Ron / fő  • részletes látogatás és a használt technológia ismertetése • paraszttál (székely „disznóság”) • korlátlan sörfogyasztás 2 h | 99 Ron / fő  • részletes bejárás és a használt technológia ismertetése  • cipóba rejtett csülök kemencében sütve, torma- és fokhagymamártással • korlátlan sörfogyasztás A látogatás előzetes bejelentkezéshez kötött: +40755 030 895, latogatokozpont@csikisor.hu FONTOS! A bejelentkezés telefonos vagy e-mailes visszaigazolás után minősül konkrét foglalásnak. Kérésre (előzetes egyeztetés szükséges) cigányzenész szórakoztatja a kedves látogatókat a Tiltott Csíki Sör Manufaktúrában.   Azt szeretnénk, hogy a látogatásuk ne múló emlék maradjon, ezért lehetőségük van az ajándékboltunkban megvásárolni a Csíki Sörrel és Csíki Csipsszel kapcsolatos emléktárgyakat.  Neked ajánljuk: • Látogatás a Csíki Csipszgyárban

A kilencvenes évek elején jelentősen megnövekedett a pünkösdi zarándokok létszáma Csíksomlyón. A kegytemplom és a körülötte lévő térség már nem tudta befogadni a több százezer fős tömeget. Ősi szokás szerint a pünkösdi búcsúhoz hozzátartozott a körmenet a Kissomlyó hegyére, ezért is került az új oltáremelvény a Nagy- és a Kissomlyó közötti területre. Az ún. Hármashalom-oltárt 1996-ban tervezte Makovecz Imre, az akkori ferences házfőnök, Bartók Albert atya megbízására. Makovecz elmondása szerint az atya tisztán, pontosan leírta, hogy mit szeretne: hármashalom, kettős kereszttel, ebből készüljön egy oltár. Segítségére volt most és a későbbi módosításokban Bogos Ernő csíkszeredai műépítész, aki a tervezési és építési munkálatok levezetésében jelentős szerepet vállalt. A hármashalom eredetileg a Golgota szimbóluma volt, később a Magyar Királyság három legmagasabb hegyét jelképzete, a Mátrát, Tátrát és Fátrát. Az oltárt 1996. november 24-én, Krisztus Király ünnepén avatták fel. Napjainkban otthont ad az évente megszervezett pünkösdi búcsúnak, az Ezer Székely Leány Napjának és sok más eseménynek. 2019. június 1-én a Hármashalom-oltárnál mutatott be istentiszteletet I. Ferenc pápa, és ugyanitt adta át a pápai aranyrózsát, Mária-tisztelete jeléül.

Az aranyrózsa (Rosa d’Oro) a pápák különleges adománya, amelyet napjainkban Mária-kegyhelyeknek ajándékoznak. Ezt a kitüntetést hozta el Ferenc pápa Csíksomlyóra 2019. június 1-én, Mária-tisztelete jeléül. A Kárpát-medencében jelenleg ez az egyetlen pápai aranyrózsa. Eredetileg az Egyházat szolgálva nagy érdemeket szerzett személyeknek adományozták a pápák az aranyrózsát. A szokást 1049-ben említik először, mégpedig olyan kontextusban, hogy a pápa kiváló hivatalnokának adományozta a rózsát. Később királyok kapták a kitüntetést, majd testületek is, illetve a 13–14. században már templomoknak is adták. Az első nő, aki átvehette, I. Johanna nápolyi királynő volt 1368-ban; a 17. századtól pedig túlnyomórészt királyi családok nőtagjainak adományozta a kitüntetést a pápa, erényeikért és egyházszolgálatukért. A 20. század közepe óta a Mennyek Királynőjét, Szűz Máriát tiszteli meg vele a pápa a legfontosabb Mária-kegyhelyeken. Szent VI. Pál pápa 1963-ban a betlehemi Születés templomának, 1965-ben a fatimai, 1966-ban pedig a guadalupei kegyhelynek adományozott aranyrózsa kitüntetést. II. János Pál többek között a częstochowai, a loretói és a lourdes-i Mária-kegyhelyet tüntette ki aranyrózsával. XVI. Benedek pápa a legtöbb Mária-kegyhelyet megtisztelte a kitüntetéssel, amikor felkereste őket (köztük volt Aparecida és Mariazell, a washingtoni Szeplőtelen Fogantatás-kegytemplom, a cagliari Nostra Signora di Bonaria-kegyhely, a pompeji Rózsafüzér Királynője-bazilika és Altötting). Ferenc pápa a fatimai, a torinói, a guadalupei és a częstochowai Mária-kegyhelyeknek is adományozott aranyrózsát. Az aranyrózsa az öröm és a szeretet szimbóluma, a régi szertartáskönyvek szerint Krisztus-szimbólum, ily módon adományozása nemcsak egyszerű elismerés, hanem küldetés is: a megadományozottnak Krisztust kell elvinnie a világba. A Ferenc pápa által a csíksomlyói Szűzanyának ajándékozott rózsa ezüstből készült, szára 24 karátos arany bevonatú. Körülbelül 84 cm magas, súlya 1200 gramm. Az aranyrózsát a csíksomlyói kegytemplomban Szűz Mária szobra mellett helyezték el, amely 2,27 méteres magasságával a világ legnagyobb fogadalmi szobra.

Csíkszenttamás egyik jellegzetes építészeti emléke a csonkatorony, amely a falutól 1 km-re északnyugatra, 767 méter magasságban áll. A 11 méter magas toronynak a nyugati fala maradt meg épen, a déli falnak csak egyrésze látható. Legfelül a két nagy csúcsíves ablaknyílása ép, a másik kettő csak részleteiben maradt meg. Abban az időben, a középkorban, Szenttamás nagyobb volt, mint Szentdomokos, bizonyára ezért épült közelebb Szenttamáshoz. A Csonkatorony mellett található a falu régi temetõje, ahol nagyon régi sírkeresztek utalnak a múltra. Sok sírkereszten a Sándor család neve olvasható. Ez azért érdekes, mert a Szentdomokosról származó Sándor családnak külön temetkezési helye volt a Szent Anna-kápolna kriptája. Az új keresztek arra utalnak, hogy a régi temetõt jelenleg is használják temetkezésre. A torony falai egyméter vastagságúak, szálas terméskőből készültek. A toronyromon jól látható a középkori falazat építési módja, amelynek külső és belső részét gondosan összeillesztett természetes kövekből, vastag mészhabarccsal bevonva készítették. Az ablakok és ajtók boltívei nagyobbrészt téglából, vagy lapos kiválogatott kövekből épültek. A toronyrom oldalai kívülről 4,75 méter szélesek. A középkori templom egyhajós volt, apsisát polygon záródásúra készítették. Krónikák szerint a tatárok két ízben pusztították el a templomot: 1661-ben és 1694-ben. Az első templomrombolást a falu népe jóvátette, újra felépítette templomát; viszont a másodi­kat nem, mivel akkor a falu lakóinak zöme betelepedett a moStani falu Középtizesben. Írta: Pomjanek Béla - A Csonkatorony és környéke, In.: Erdélyi Gyopár, 2007. 6. szám Fotó: Munzlinger Attila

Karcfalva és Jenőfalva határában a Madics-hegy egy kiszögellésén emelkedik Csíkszék legfestőibb templomvára. Négy falu hite és ereje hozta létre e templomot valamikor az 1300-as évek elején. Törték ide a követ a dánfalviak, hordták a jenőfalvi szekeresek, rakták a falat a csíkmadarasi és karcfalvi atyafiak. Így épült, emelkedett a Nagyboldogasszony tiszteletére épült első templom. A sziklamagaslaton emelt templom önmagát ajánlotta menedékül, ezért aztán a 15. században várfal épült köréje. Azt védelmezendő pedig egy kétemeletes torony, amely egyben harangtoronyként szolgált. A két méter széles alapokra négy öl, hét-nyolc méter magas terméskő falat raktak. A templomvár keleti részének a meredek sziklás emelkedés természetes védelmet nyújtott. A nyugati oldalon, ahol a domb a Madicsával összeér, egy második védvonal megépítésére is sor került, amely egy mély árokból és falból állt. Maga Orbán Balázs is csak a nyomait látta. Lehetséges, hogy ez a külső fal szolgálta a lábas jószágok védelmét az ostrom idején. A templomot körülvevő védőfalnak a története még egyelőre tisztázatlan, minden valószínűség szerint a 16. század táján építhették. Orbán Balázs valószínűnek tartja, hogy a várfal a török betörések ellen készült, hogy az Olt felvidékének lakói ott oltalmazhassák magukat. A vár védelmét tovább fokozta, és a kapu védőit óvta a lőfegyverek ellen a bejárat elé, valószínűleg a 17. században épített, vékony pajzsfal vagy barbakán. A torony kívülre eső, eredetileg boltíves kapunyílását védelmi megfontolásokból ajtónyira szűkítették. A bejárattól balra pedig lőrést nyitottak.