A tatárok és a máréfalvi székelyek

János Zsigmond építtette a székelyek felkelésének leverése után. A vár helyén zárda volt, ahonnan kiűzte a szerzeteseket.

A hegycsúcsokra épített várak népe szövetkezett, hogy vész esetén lármafát gyújtanak, így jelzik egymásnak, ha ellenség közeleg.

Az ördög szántotta e barázdát, hogy a Küküllő vizét oda vezesse. Mások szerint az ördögök azért szántották a Hargitát akarták felszántani, hogy bevessék a bűn magvaival. A hegy tetejéről hatalmas köveket gördítettek le, amelyekből felépítették a bűn malmát.

A Vártetőn álló várban óriások laktak. Amikor megszomjaztak, akkorákat kortyoltak az alább folydogáló Oltból, hogy a folyó vize elapadt.

A Haromvárban óriások éltek. Egy fiatal óriás felvett a földről egy embert, a várba vitte, de apja visszaparancsolta, mondván, az emberek fogják uralni a földet. Egy sárkány is lakott a közelben, amely elrabolta a várúr lányát.

A Hargitán lakott egy tündérkirály, annak legkisebb fia, Csicsó elvett egy szép falusi leányt, és a várba költöztek. A vár fokán nyári éjszakákon tündérek üldögéltek.

A vár alatt a rabonbánok varázslatos kincseket rejtettek el, de azt emberfia fel nem hozhatja, csakis a csíkrákosi templomban elrejtett vasfű segítségével.

Tündér Ilona parancsára tündérek építették a várat. A vár alatt elrejtett kincseket sejtenek az emberek.

A csíkszenttamási harangozó hazugságával átkot vont magára: háza a földbe süllyedt, helyén tó keletkezett.