Csíkszentsimon önkormányzata
Csíkszentsimon önkormányzata

Csíkszentsimon önkormányzata

Eseményszervező

Leírás

A 3482 lelket számláló községünk a Csíki-medencében 630 m tengerszint feletti magasságon, Csíkszeredától 16 km-re, délkeleti irányban, az Olt-folyó bal partján fekszik. Közigazgatásilag ide tartózik a délre fekvő Csatószeg település is. Legmagasabb pontja a Hargita hegység vulkanikus vonulatában található Kakukk hegycsúcs (1558m).

Először 1332-ben, a pápai adólajstromban említik, az adófizetők között találjuk János papot, Ioannes- de sacerdos Sancto-Symone néven. A falukép meghatározó elemei a központban található római katolikus templom, a tágas kultúrotthon, az iskola épülete, a községháza, valamint a Szent László ház. A község központjában, nemrég avatták fel a Szent László teret, ahol az időtállóságot hűen kifejező, a helyi kőből faragott Szent László mellszobor áll. A Szent László tér a lovagkirály szellemiségét árasztja, és egyben a legfontosabb közösségi események színhelye is, itt tartják a különböző kulturális rendezvények és a nemzeti megemlékezéseket. Templomunk az Endes Miklós alkirálybíró által adományozott területen épült 1823 és 1835 között, amelyet Szent László király tiszteletére szenteltek. Hosszú időn át Csíkszentsimon anyaegyháza Csatószegen volt, 1971-ben lett önálló egyházközség. A templombúcsút június 27-én tartják. A szentsimoni temetőben a Kottek család épített kápolnát 1891-ben.

Az Endes kúria a 19. században épült és Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke műemlékként tartja nyilván. A csíkszentsimoni Endesek családja 1659. június 15-én kapott nemesi címet Erdély fejedelmétől, Barcsay Ákostól, aki 1558-1560-tól uralkodott. Községünkben született Endes József (1811-1906) honvédőrnagy, aki az 1848-1849-es magyar szabadságharc hőse. A neves Endes család sarja, dr. Endes Miklós (1872-1945) is, aki jelentős munkáját Csík-, Gyergyó-, Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig címmel 1938-ban adja ki.

Iskolánk 1598-tól létezik, 1998-ban ünnepelték a helybéli oktatásról szóló első írásos feljegyzés 400 éves évfordulóját. Községünkben két óvoda, egy napközi otthon és I-VIII. osztályos iskola működik.

Településünk legöregebb része valószínűleg Nagykápolnaszeg. A Bolhaszeg elnevezésű falurész a hagyomány szerint annak emlékét őrzi, hogy a múltban keményfából készítettek lapos szegeket, amelyeket az újonnan épített faházak falaiba sűrűn bevertek abból a célból, hogy az agyagtapasz jobban megálljon a falon. A Vaskalapos utca az első világháború idején itt maradt és a lakók által összegyűjtött katonai rohamsisakról kapta a nevét, amelyekkel később vizet vagy trágyalevet mertek a lakók.

Az első ipari próbálkozás 1851-es dátumhoz köthető, amikor László János egy arany- és ezüstbányát nyitott az Aladár nevű helyen. A község 1897-ben csatlakozott rá a vasúthálózatra, az úgynevezett székely vasút Csíkszeredát Brassóval összekötő vonalára. Ez ipari felvirágzást hozott magával. A településen fafeldolgozó üzemeket létesítettek. Szesz- és keményítő gyár épült, amely közel 300 embert foglalkoztatott. Fejlődött a kereskedelem, a település Alcsík egyik legfontosabb gazdasági csomópontjává vált. A sokak számára munkát adó gyár a ’90-es években csődbe ment. 2014-től az egykori gyár telephelye újra megtelt élettel, a Tiltott Csíki Sör Manufaktúra végzi tevékenységét.

A községünk természeti értékekben szép és gazdag vidék. Páratlan terület a természetföldrajzi adottságai miatt, különleges a növény- és állatvilága. Számos védett növény- és állatfaj él a község területén, ugyanakkor felbecsülhetetlen értékünk a számos édesvíz- és borvíz-forrás.

Hasonló helyek

Eseményszervező
Hargita Megyei Szabadidős Sportegyesület
Eseményszervező
Középcsík egyik jelentõs településeként ismerik. Egykori neve Szépmezõ volt. Csíkszeredától a 12A országúton közelíthetõ meg (12 km). Elõkelõbb voltát, kereskedelmét és iparát a Moldovából ide telepedett örmény kereskedõ családoknak is köszönhette. A Szépvízi járás székhelye volt. Az 1700-1800-as években Szépvíz a Csíki-medence legjelentõsebb kereskedelmi központja volt. Élénk kereskedelmet folytatott Moldvával. A csíki csergekészítés egyik jelentõs helyeként ismerték. Mindig népes falu volt, és vásártartási joggal rendelkezett. Lakóinak száma 1992-ben 1.768 fõ, melybõl 12 román és 1.755 magyar. Négy falut irányít. A község lakossága 1996. január 1-én 3.672 fõ volt. Forrás: http://www.szepviz.eu/phpPages.php?pageID=191&CategoryID=871&AOfTemplate=00552
Strada Mihăileni, Frumoasa 537115, Romania
Eseményszervező
Hargita Megye Tanácsának testülete 30 tagból és a megyei tanács elnökéből áll. A megyei tanács saját tagjai sorából titkos szavazással két alelnököt választ. A testület üléseit a megyei tanács elnöke hívja össze és vezeti. A testület havonta ülésezik, ezek az ülések nyilvánosak. A tanácskozáson a napirenden szereplő témák megvitatására kerül sor. A megyei tanács feladat- és hatáskörében eljárva határozatot hoz, a jelen lévő tagok többségének szavazatával. A törvény által meghatározott esetekben a testület döntéseinek elfogadásához minősített többség szükséges. Hargita Megye Tanácsának testülete a vonatkozó jogszabályi rendelkezések és a 215/2008-as számú megyei tanácsi határozattal elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat alapján látja el feladat- és hatásköreit.
P-ţa Libertăţii, nr. 5, Miercurea-Ciuc, Romania, 530140
2 eseményt
Eseményszervező
Hargita megye legészakibb települése. A község északi határa Suceava megyével határos a Tomantec-patak mentén. Az 1860-as évekig Székelyföld legészakibb települése volt. Ekkor a falu határának fele Ditró község havasi külterülete volt. Bélbor a maroshévízi vasútállomástól 28 km-re fekszik. Bélbortól a Suceava megye határa már csak 9 km-re van. Bélbor és Hollósarka (Capu Corbului) távolsága a 174B megyei úton 18 km. Az 1992-es népszámláláskor csupán 71 magyar lakott a román többségű (2.850 fő) községközpontban. Bélbor a Kis-Beszterce völgyében,900-1053 m magasságban, hatalmas ősfenyves közepén fekszik. Bélbor turisztikai értékei a változatos összetételű, főleg szénsavas ásványvízforrások, és a gyógylápok. Bélbor Hargita megye ásványvizekben leggazdagabb községe, közel 700 ásványvízforrással, melyek vetekednek a borszéki vizekkel. Orbán Balázs ottjártakor a Sáskaréten hatvannál több forrást említett, melyekből a legnevezetesebb a Rotyogó volt. Hegyi lápjait is borvizek táplálják. Forrás: www.harghita.ro
Bilbor 537020, Romania
Eseményszervező
Zárva
Gyergyóholló a Beszterce és Gyergyói hegység között helyezkedik el. A Beszterce mellékfolyója, a Kis- Beszterce szeli át. Hollósarka (Capu Corbului) település is hozzá tartozik, melynek déli részén látható a Holló csúcs (1173m). Gyergyóhollót délen a Korhán hegy, északra pedig a Batca Arsurilor csúcs (1385 m). őriz. Tölgyes községgel, Borszékkel valamint Bélborral szomszédos.
Corbu 537330, Romania
Eseményszervező
Maroshévízi Kultúrotthon
Strada Eroilor, Toplița 535700, Romania