Fidelitas Egyesület

Táborok, szülinapok, előadások, workshopok, kézműves foglalkozások, fejlesztő tevékenységek és sok más! Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt! Hiszen a Csalogány egy olyan közösségi tér, ahol minden korosztály kikapcsolódhat, tanulhat és fejlődhet.

Csíkszentkirály vállalkozói környezete erős, vállalkozói innovatívak és rengeteg potenciállal rendelkeznek. Ezért indítottuk el a szövetséget, hogy üzleti, szociális, társadalmi szinten is hozzájáruljunk településünk fejlődéséhez.

Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány célja és küldetése az erdélyi és a hagyományos kultúra részét képező letűnt, vagy eltűnőben lévő kisközösségi kultúra, a néphagyományok, népművészet és népi kultúra elemeinek megőrzése, életben tartása, élővé tétele, átörökítése, valamint visszajuttatása a ma és holnap kulturális közéletébe a teljes Erdély, Partium és Moldva területén. Az alapítvány a budapesti Hagyományok Háza stratégiai partnere, amely vele együtt, de ugyanakkor önálló egységként működik. Területi irodáink működnek Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön. Központi irodánk Marosvásárhelyen található. Az alapítvány tíztagú kuratóriumában az erdélyi hagyományápolás kiemelkedő személyiségei, valamint a Sapientia Alapítvány képviselői vesznek részt. Szervezetünk 12 stratégiai partnerrel dolgozik együtt, regionális irodáinknak saját programjaik vannak, de a hat területi iroda más szervezetekkel közösen is megvalósít projekteket.

A táj elragadó szépsége, a fehéren fénylő sósziklák, a havasokból fürgén lefele törtető Kisküküllő, az égbe nyúló fenyvesek, a Só, a gyógyító forrásvizek, a székely legendák, talán örökre szóló, varázslatos élményt nyújtanak az idelátogatók százezreinek. 

A 3482 lelket számláló községünk a Csíki-medencében 630 m tengerszint feletti magasságon, Csíkszeredától 16 km-re, délkeleti irányban, az Olt-folyó bal partján fekszik. Közigazgatásilag ide tartózik a délre fekvő Csatószeg település is. Legmagasabb pontja a Hargita hegység vulkanikus vonulatában található Kakukk hegycsúcs (1558m). Először 1332-ben, a pápai adólajstromban említik, az adófizetők között találjuk János papot, Ioannes- de sacerdos Sancto-Symone néven. A falukép meghatározó elemei a központban található római katolikus templom, a tágas kultúrotthon, az iskola épülete, a községháza, valamint a Szent László ház. A község központjában, nemrég avatták fel a Szent László teret, ahol az időtállóságot hűen kifejező, a helyi kőből faragott Szent László mellszobor áll. A Szent László tér a lovagkirály szellemiségét árasztja, és egyben a legfontosabb közösségi események színhelye is, itt tartják a különböző kulturális rendezvények és a nemzeti megemlékezéseket. Templomunk az Endes Miklós alkirálybíró által adományozott területen épült 1823 és 1835 között, amelyet Szent László király tiszteletére szenteltek. Hosszú időn át Csíkszentsimon anyaegyháza Csatószegen volt, 1971-ben lett önálló egyházközség. A templombúcsút június 27-én tartják. A szentsimoni temetőben a Kottek család épített kápolnát 1891-ben. Az Endes kúria a 19. században épült és Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke műemlékként tartja nyilván. A csíkszentsimoni Endesek családja 1659. június 15-én kapott nemesi címet Erdély fejedelmétől, Barcsay Ákostól, aki 1558-1560-tól uralkodott. Községünkben született Endes József (1811-1906) honvédőrnagy, aki az 1848-1849-es magyar szabadságharc hőse. A neves Endes család sarja, dr. Endes Miklós (1872-1945) is, aki jelentős munkáját Csík-, Gyergyó-, Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig címmel 1938-ban adja ki. Iskolánk 1598-tól létezik, 1998-ban ünnepelték a helybéli oktatásról szóló első írásos feljegyzés 400 éves évfordulóját. Községünkben két óvoda, egy napközi otthon és I-VIII. osztályos iskola működik. Településünk legöregebb része valószínűleg Nagykápolnaszeg. A Bolhaszeg elnevezésű falurész a hagyomány szerint annak emlékét őrzi, hogy a múltban keményfából készítettek lapos szegeket, amelyeket az újonnan épített faházak falaiba sűrűn bevertek abból a célból, hogy az agyagtapasz jobban megálljon a falon. A Vaskalapos utca az első világháború idején itt maradt és a lakók által összegyűjtött katonai rohamsisakról kapta a nevét, amelyekkel később vizet vagy trágyalevet mertek a lakók. Az első ipari próbálkozás 1851-es dátumhoz köthető, amikor László János egy arany- és ezüstbányát nyitott az Aladár nevű helyen. A község 1897-ben csatlakozott rá a vasúthálózatra, az úgynevezett székely vasút Csíkszeredát Brassóval összekötő vonalára. Ez ipari felvirágzást hozott magával. A településen fafeldolgozó üzemeket létesítettek. Szesz- és keményítő gyár épült, amely közel 300 embert foglalkoztatott. Fejlődött a kereskedelem, a település Alcsík egyik legfontosabb gazdasági csomópontjává vált. A sokak számára munkát adó gyár a ’90-es években csődbe ment. 2014-től az egykori gyár telephelye újra megtelt élettel, a Tiltott Csíki Sör Manufaktúra végzi tevékenységét. A községünk természeti értékekben szép és gazdag vidék. Páratlan terület a természetföldrajzi adottságai miatt, különleges a növény- és állatvilága. Számos védett növény- és állatfaj él a község területén, ugyanakkor felbecsülhetetlen értékünk a számos édesvíz- és borvíz-forrás.

Csíkszentimre egy festői székely falu Hargita megyében, a Csíki-medence keleti részén. A település gazdag történelmi múlttal és hagyományokkal büszkélkedhet. A környék híres termálvizeiről, csodálatos természeti környezetéről és vendégszerető lakóiról. 

Csíkpálfalva a Közép-Csíki-medence keleti peremén terül el, Csíksomlyótól északra, az Aracs- és Nyír-patak völgyében. A mintegy 740 m tengerszint feletti magaságban fekvő település,  Csíkszeredától mindössze 5 kilométeres távolságra fekszik, 1989 végéig tulajdonképpen a peremközségeként tartották nyílván. Csíkpálfalva, községkőzpontként még két falut irányít: Csíkdelnét és Csíkcsomortánt. A községben élénk háziipari tevékenység bontakozott ki. Itt szövik a híres csíki festékes gyapjúszőnyegeket. A feljegyzések szerint az itteni asszonyok szőtték fonták a somlyói barátok csuháit, szőnyegeit. A festékes, vagy más néven rakottas, aggatott, burjános székely szőnyeget török hatásra kezdték készíteni. Az itt lakók hagyományos öltözetéről annyit tudunk, hogy a férfiak és a nők egyaránt házilag készített alsó és felső ruhát viseltek. Ezeknek alapanyaga a kender, len valamint a gyapjú. Az alsóruhát kenderből, lenből szőtték, a férfiak inget, gatyát, a nők pendelyt, inget viseltek. A téli felsőruhát gyapjúból szőtték, fonták. A a férfiak fehér harisnyanadrágot, fekete lájbit, az asszonyok és leányok téli szőttesszoknyát. Női felső ruhadarabok még a vizitka, a bláz, kötény, kendő vagy csepesz. Téli ünnepnapokon hosszú báránybőr kabátot, főkötőt, piros-barna-feketecsíkos szoknyát viseltek. A férfiak szürke vagy fekete vitézkötéses kabátot és fehér harisnyát hordtak, a fejükön pedig kalapot vagy báránybőr sapkát. A férfiak harisnyáján a piros, szürkés és feketezsinórok rangot jelentettek. Szürkezsinóros harisnyát a nemesek, a huszárok viseltek, piros zsinórost a közkatonák, feketezsinórost pedig a jobbágyok viseltek. A környéket számtalan turista keresi fel, leginkább Pünkösdkor a somlyói búcsú kapcsán. Csíksomlyón már a XV. században virágzott a Boldogságos Szűz Mária tisztelete a székely nép körében, mely Mária-ünnepeken Somlyón gyűlt össze. IV. Jenő pápa az 1444. évi körlevelében arra buzdítja a népet, hogy legyenek segítségére a ferenceseknek a templomépítésben. Viszonzásul - a kor szokása szerint -, búcsút is engedélyezett a jótevőknek. A templom építését azzal indokolja a pápa, hogy "a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik odagyülni, Máriát tisztelni". Azóta is megszakítás nélkül tart a zarándoklat Csíksomlyóra, Szűz Mária tiszteletére.  A kiránduló számtalan programmal töltheti kellemesen az idejét. A helyi vendéglátók kérésre szekér és lovas túrákat, esztena látogatást, táncházat és vadlest is szerveznek. Sőt a kürtőskalács és a szőnyegszővés titkait is elleshetik itt az érdeklődők, akiknek természetesen kitűnő szálláslehetőséget is tudnak biztosítani. Csíkpálfalva, Csomortán és Delne dolgos lakói mindig a legnagyobb örömmel fogadják barátaikat, vendégeiket.

Az erdélyi magyar gazdasági szakemberek szerveződésének első kísérlete 1769-re tevődik, a Nagyszeben központú Mezőgazdasági Egyesület alakulásával, amely ugyan csak néhány évig működhetett, azonban munkássága ma is példaértékű lehet. A második szerveződési próbálkozás 1844-es év terméke, amikor létrejön kolozsvári központtal Az Erdélyi Gazdasági Egyesület, melyet a szabadságharc sikertelensége 1849-ben elsepert. Hat éves megszakítás után gróf Mikó Imre kezdeményezésére Erdélyi Gazdasági Egylet néven újraalakult az erdélyi magyar gazdatársadalom szervezete, mely ezen a néven működött, amelynek gróf Mikó a haláláig (1876) elnöke maradt. Később a közgazdászok és agrárgazdászok más-más szervezetekbe tömörültek. Az Erdély-területi közgazdászok is az 1894-ben megalakult Magyar Közgazdasági Egylet (ma Magyar Közgazdasági Társaság) keretében gazdag közéleti és szakmai munkásságukkal hagytak maradandót az utókórnak. Többek között igazolja az erdélyi magyar közgazdászok termékeny munkásságát az a 16 erdélyi városi és megyei monográfia, amelyek a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Közgazdasági Egylet közös meghirdetésére készültek el és jelentek meg az első világháború kezdetéig. s amelyek az összmagyar gazdasági monográfiák 42%-át jelentették. Sajnos ezután az erdélyi magyar közgazdászoknak hetven évig nem volt hivatalosan elfogadott szakmai szerveződésük. Erre csupán 1990-ben nyílt lehetőség. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság megalakulása és a kolozsvári bíróságon történt bejegyzése után (1990. augusztus 2.), Erdély minden részén sorra alakultak az RMKT helyi szervezetei is. Ma már, néhány kivételtől eltekintve, Erdély legtöbb megyéjében, vagy nagyobb városában működik helyi szervezet, szám szerint tizenkettő (Arad, Brassó, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagybánya, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely, RIF). Szándékunkban áll más helyi szervezetek megalakítása is. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság a romániai magyar közgazdászok és gazdasági kérdések iránt érdeklődők horizontálisan alakult szakmai szervezete, mely szerint minden helyi szervezet önállóan fejti ki tevékenységét a helyi igények és lehetőségek figyelembevételével, az alapszabályzatban foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében. Munkájukban az országos vezetőség, mely jelenleg elnökből, valamint négy alelnökből áll, s amelyen konzultatív joggal a tiszteletbeli elnök is részt vesz, a lehetőségek mértékében igyekszik mindenben segítségükre lenni. Az 1998-as év tavaszától működő RIF, amelyet lelkes fiatal csapat hozott létre, saját kezdeményezésükre (RMKT Ifjúsági Frakciója) a romániai magyar ifjú közgazdászok, valamint gazdasági kérdések iránt érdeklődő fiatalok szakmai és érdekvédelmi csoportosulása, mint az RMKT alappillére. A Társaság 1997-től saját tulajdonú székházzal rendelkezik Kolozsváron, melyet a 2001-2002-es év folyamán előadóteremmel és fogadószobával bővített. Itt helyet kapott egy irodahelyiség, egy tanácskozóterem és egy könyvtárszoba (plusz teakonyha, fürdőszoba, pince, kamra). A székházat 1998. január 24-én a helyi szervezetek képviselői, a hazai és magyarországi meghívottak jelenlétében avatta fel. 1998 áprilisától ügyvezető titkárt alkalmazott, akinek a munkája láthatóan hozzájárult a társaság tevékenységének fellendítéséhez. A társaság munkája volumenének növekedése következtében 1999 áprilisától még egy négyórás munkaidejű könyvtáros, 2001 decemberétől egy titkár alkalmazására is sor került. Jelenleg teljes infrastruktúra áll az alkalmazottak, a tisztségviselők, valamint a rendezvények szervezői rendelkezésére (telefon, számítógépek, nyomtatók, fóliavetítő, videó, televízió stb.). Társaságunk állandó feladata gazdasági jellegű konferenciák és szemináriumok, szakmai előadások és kerekasztalok szervezése. Szakmai elismerés övezi kiadványainkat a Közgazdász Fórum nemzetközileg is elismert gazdasági tudományos szaklapot, a Közmag Gazdasági Magazin, ifjúsági gazdasági szaklapot. Sikeres elismerés övezi Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából I-III. kötet, Szövetkezetek Erdélyben és Európában, Széchenyi és Erdély, Gazdaság és gazdaságtudományok Brassai Sámuel életművében, Román-magyar és Magyar-román gazdasági szakszótár könyvek és tanulmánykötetek kiadását és, terjesztés. Közel negyedévszázados szorgos tevékenység eredménye szakmai könyvtárunk működtetése, mely maErdély legnagyobb magyar gazdasági szakkönyvtára Figyelembe véve eredményeinket, Társaságunk 2011-ben elnyerte a romániai magyar közösség legerősebb civil szervezete díját, majd 2014-ben Wekerle Sándor Kárpát-medencei gazdasági díjat kapott.

Az ADI Nagyhagymás 2021. október 13-án került bejegyzésre azzal a céllal, hogy a hozzá tartozó települések fejlesztését segítse elő kulturális-, szociális-, gazdasági-, környezetvédelmi-, infrastrukturális szempontok alapján. A szervezetnek hat tagja van: Hargita Megye Tanácsa, Neamț Megye Tanácsa, Gyergyószentmiklós, Csíkszentdomokos, Balánbánya illetve Gyimesközéplok.