Legendary Harghita

A Vártetőn álló várban óriások laktak. Amikor megszomjaztak, akkorákat kortyoltak az alább folydogáló Oltból, hogy a folyó vize elapadt.

Egy pásztorfiú tévedt el az akkor még lakatlan vidéken, s felfedezte Tusnádfürdő gyógyító vizét. Azon a helyen elkezdtek letelepedni az emberek, s azóta messzi vidékekről is érkeznek oda látogatók, hogy bajaikra enyhülést, betegségükre gyógyulást keressenek.

Az ördög szántotta e barázdát, hogy a Küküllő vizét oda vezesse. Mások szerint az ördögök azért szántották a Hargitát akarták felszántani, hogy bevessék a bűn magvaival. A hegy tetejéről hatalmas köveket gördítettek le, amelyekből felépítették a bűn malmát.

Firtos tündér táltos lovat adott szerelmének, hogy az elrepítse hozzá minden éjszaka, ám egy napon a legény a szakadékba zuhant, a paripa pedig kővé változott, s azóta megjósolja az időjárást.

A csíkszékiek a tatárjárás idején ördögöknek, szellemeknek maszkírozták magukat, így győzték le a támadókat. E csata emlékét őrzi a Vérkápolna és az Ördöglik.

A várat egy Sándur nevű nagyúr lakta, aki a bűnösöket kegyetlenül megleckéztette.

A vár közelében mély tavacska csillog, amelynek fenekén mesés kincseket őriz egy hatalmas fehér kígyó.

A vár pincéje kincsekkel van tele, de az csak minden hetedik évben nyílik ki, és varázslatok, tündérek őrzik.

A Hargitán lakott egy tündérkirály, annak legkisebb fia, Csicsó elvett egy szép falusi leányt, és a várba költöztek. A vár fokán nyári éjszakákon tündérek üldögéltek.

A hős Both vezér utolsó erejéig harcolt Mária Terézia seregeivel, de a túlerővel szemben nem volt esélye. A várat felgyújtották, őt pedig legyőzték, de vértanúként gondolnak rá a székelyek.

A vár alatt a rabonbánok varázslatos kincseket rejtettek el, de azt emberfia fel nem hozhatja, csakis a csíkrákosi templomban elrejtett vasfű segítségével.

János Zsigmond építtette a székelyek felkelésének leverése után. A vár helyén zárda volt, ahonnan kiűzte a szerzeteseket.

Zeta pogány vezér fia keresztény hitre tért. Apja haragjában az Istent káromolta, amiért a vár összeomlott, de kincseik, és a vezér lányai most is a föld alatt rejtőznek.

Tündér Ilona parancsára tündérek építették a várat. A vár alatt elrejtett kincseket sejtenek az emberek.

Egy ügyes pásztorlegény mesés kincsre lelt a vár alatt, sárkányokat győzött le és csodaszép lányokat mentett meg, de megtanulta, mit jelent a várbéli tündérek jó tanácsa: „Sose higgy a szemednek, az eszedre és a szívedre hallgass!”.

A kurucok túljártak az Udvarhely határában állomásozó, népes labanc sereg eszén, ennek emlékére viseli a két domb a Kis- és Nagy-Csalóka nevet.

Csicser vitéz nem volt ugyan nemes, de hősiességével kiérdemelte, hogy a várával szemközti Budvár ura hozzá adja lányát, akinek nyíllal küldte üzeneteit a közeli magaslatra.

Egy hatalmas úr lányai, Klára, Dála és Ramócsa pásztorlegényekkel házasodtak. Ahol Dála letelepedett, ott van most Székelydálya, s Ramócsa nyomán, Székelyderzs határában nyílik ma is a ramócsavirág.

A gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban élt Gábor deák, a gyergyói bíró gyerekeinek tanítója. A tatárok támadásának leverésére néhány száz fős csapattal és furfanggal indult csatába, s legyőzte az ötszáz fős sereget. A csata helyszínén a Tatárhalom ma is őrzi e hőstett emlékét.

Az utat az ördög építette. A furfangos Rapsonné egy hegy aranyat és egy völgy ezüstöt ígért neki fizetségül, de becsapta az ördögöt, az pedig szétrombolta a bűvös utat.

Az égbolton húzódó csillogó, fehér sáv, a Tejút vagy Hadak útja Csaba királyfi serege lovainak patkója nyomán keletkezett, amikor a székelyek segítségére siettek.

Várpataka és a Békény találkozása közelében, a Várdomb szikla tetején erős vár állt. Hiripné lakott itt fiaival, Ábrahámmal és Damokossal. A fiúk gyakorta raboltak kincseket és lányokat, mígnem két Mikó-fiú szembeszállt velük, és legyőzte őket. Az emberek lerombolták a bűnös várat.

A hegycsúcsokra épített várak népe szövetkezett, hogy vész esetén lármafát gyújtanak, így jelzik egymásnak, ha ellenség közeleg.

Hargita, az óriáslány szabadságát áldozta azért, hogy barátnője, Gyöngyvér boldog lehessen: emberré változtatta őt, hogy szerelmével összeházasodhasson, neki pedig el kellett bujdosnia.

Csaba királyfi unokája, az árva királylány könnyeiből fakadt e forrás Nagygalambfalva határában. Gonosz mostohája elől rejtőzik, míg el nem jön érte Csaba királyfi vagy egy méltó vőlegény.

Oroszhegy határában Szent László király csodatevő forrást fakasztott katonái gyógyítására. A kút ma is létezik: aki annak vizében megmosakszik, meggyógyul, ereje pedig megsokszorozódik.

A menekülő tatárok a védők elől akarták elrejteni a Bögöz és Derzs közti forrást, de a bükkfát, amivel betömték az üreget, a víz könnyen szétfeszítette. A forrás ma is létezik.

A csíkszenttamási harangozó hazugságával átkot vont magára: háza a földbe süllyedt, helyén tó keletkezett.

A megkínzott tizenkét leány emlékét őrzi e tó, amely Annának a gonosz várúrra kimondott átka nyomán keletkezett.

A borvízforrásokat az Isten fakasztotta a székelyek gyógyítására és melegítésére, de az ördögök tették kénes szagúvá. Az emberek borvíznek nevezték el a forrásokat, mert gyógyítottak is, jókedvet is hoztak.

Egy vakmerő íjász Budvár várából lőtte szíven a várat ostromló tatár sereg kánját, s ezzel megfutamította a kutyafejűeket.

A Sóvidék dombjait óriások formálták agyagból. Egyikük az Árcsóval szemközti halmot átszúrta a pálcájával, amelynek helyén sós-meszes forrás fakadt, az gyarapítja a Csigadombot.

A Libán-tető közelében egy vadász fedezte fel a furcsa szagú tavat, amely a hiedelem szerint a pokol egyik lejárata – ezért nevezik ma is Ördög-tónak.

Az elhurcolt gyergyószéki leány, Eszter átka nyomán keletkezett a tó, amely elnyelte a fölötte zsarnokoskodó haramiát. Máig fenyőcsonkok őrzik emlékét.

A barlangban két mezítelen tündér raboskodik, akik fáznak, ezért rontást hoznak a vidékre, ha nem adnak nekik ingeket a helyiek. „Rusnya terpék” is leselkednek a barlangból, amelyben mesés kincs rejtőzik.